Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Donald Trump amerikai elnök a spórolás jegyében az egycentes érmék előállításának beszüntetésére utasította a pénzverdét. Az érmék gyártása és forgalomban tartása ugyanis névértéküknél jóval többe (3,7 centbe) kerül.
Magyarországon a legkisebb névértékű érme az 5 forintos, újra és újra felmerül, hogy ahogy annak idején az 1 és 2 forintos érméket, ideje lenne bevonni. A Jobbik – ahogy minden évben – nemrég nyújtott be határozati javaslatot az országgyűlés elé.
A bevonásról nem a parlament, hanem a jegybank elnöke rendelkezhet, az Országgyűlés ezt csak kérheti. A jegybank azonban nem tervez ilyet – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) HVG-nek adott válaszaiból.
Egyrészt, mert nincs tervbe véve, az MNB monetáris tanácsa által meghatározott hatályos készpénzes stratégiájában a jelenlegi bankjegy- és érmecímlet-struktúra megtartása szerepel.
Másrészt, mert a jegybank szerint nem indokolt az ötforintos kivonása. Az érmék, köztük
az 5 forintosok forgalmi adatai stabil használatra utalnak,
nem merült fel olyan szempont, amely igényelné bármelyik címlet azonnali bevonását. Az 5 forintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében több mint egy évtizede nem változott, kiegyensúlyozottan 33 százalék körüli. Az egy- és kétforintosok forgalomból történt bevonásakor tapasztalt készpénzforgalomból való „kicsapódás” jelei egyelőre nem érzékelhetők – állítja a jegybank.
Azt ugyanakkor
az MNB üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy mennyibe kerül egy 5 forintos érme előállítása.
Vélhetően többe, mint az érme névértéke. Ezzel együtt sem biztos, hogy megérné kivonni a forgalomból, az MNB szerint ez nagyon költséges lenne.
Fazekas István
A 2024. december 31-i adatok szerint 863 millió darab ötforintos érme van forgalomban, amelynek össztömege közel 3625 tonna. Egy estleges bevonási döntés esetén azt is mérlegelni szükséges, hogy ekkora mennyiségű érme tartós, több hónapon keresztül történő mozgatása és tárolása mekkora költséget generál az ellátási lánc szereplői, különösen a kereskedelmi bankok, a posta és a készpénzlogisztikai szolgáltatók számára, valamint hogy a bevonás logisztikai és tárolási költségei arányban vannak-e az adott címlet forgalomban tartása esetén jelentkező éves gyártási és forgalmazási költségekkel.
A jegybank szerint
nem igaz – ahogy például a jobbikos határozati javaslat érvel –, hogy a bevont érmék anyagának értékesítéséből jelentős, az adott fém tőzsdei árának megfelelő bevételre lehetne szert tenni.
Egy esetleges bevonást követően az érmék alapanyagának értékesítése – mivel azok speciális ötvözetek, így komponenseik szétválasztása kohászati technológiát igényel – csak az egyes ötvözetek alapanyagául szolgáló fémárak töredékén lehetséges.
