Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
2024. decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében.
A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, ami így 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
A bruttó- és reálkeresetek alakulása
KSH
A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli bruttó átlagfizetés elérte a 625 ezer forintot decemberben, a növekedés mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése befolyásolta. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el.
2024-ben 647 ezer forint volt az átlag
2024 egészét tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
NGM: a családok egyre bátrabban…
A szokásos mantrával operál a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a kereseti adatok kapcsán, ráadásul most végre nem a negatív beruházási vagy éppen az ipari termelési adatokat, netán az ismét Európa-rekorder inflációt kell megmagyarázni például a német gazdaságra való mutogatással.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a kormány célja, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbér-emelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb.
Hozzátette: a dinamikus növekedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt.
Mindezek mellett a foglalkoztatottság magas, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van (ami, tegyük hozzá, nem a legjobb hír a kormány számára, amely 100 új gyárat szeretne építtetni Magyarországon, megfelelő munkaerő-tartalék híján).
