Több mint kétszerese lett a magyar infláció a teljes EU-s inflációnak januárban

Fél éves csúcsra, 2,5 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció januárban, közölte az Eurostat hétfőn. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2024 decemberében az érték 2,4 százalékos volt, egy évvel ezelőtt viszont 2,8. Ami a teljes Európai Unió adatait illeti, ott az éves januári infláció 2,8 százalékra jött ki, míg a tavaly decemberi 2,7 százalék volt, a 2024. januári pedig 3,1.

A magyar infláció, mint ismert, 5,5 százalékos volt az év első hónapjában. Az Eurostat azonban máshogy méri a pénzromlást, mint a KSH, náluk ez a mutató rosszabb, 5,7 százalékos volt. Ezzel az uniós statisztikai hivatal adatsorában a magyar lett a legrosszabb éves inflációs adat. A második legrosszabb a román, 5,3 százalékkal, majd a horvát, kereken öttel. A mezőny másik végén Dánia (1,4 százalék), Írország és Olaszország (1,7-1,7 százalék) áll – írta az MTI.

Az inflációt az Eurostat szerint elsősorban az energiaköltségek emelték meg, az euróövezetben 1,9 százalék volt az emelkedés, szemben a decemberi 0,1 százalékkal. Eközben a nem energetikai ipari termékek inflációja 0,5 százalékos szinten maradt, míg a szolgáltatásoké 3,9 százalék volt 4,0 százalék után.

2025 januárjában az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá, 1,77 százalékponttal, ezt követték az élelmiszerek, alkohol- és dohányáruk (0,45 százalékpont), az energia (0,18 százalékpont) és a nem energetikai ipari termékek (0,12 százalékpont).

Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek januárban a decemberi 0,4 százalékos havi emelkedés után.

A maginfláció (élelmiszer- és energiaárak nélkül) 2,7 százalékkal emelkedett januárban, már az ötödik egymást követő hónapban 2,7 százalék maradt, ami 2022 eleje óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Havi bázison élelmiszer- és energiaárak nélkül 0,9 százalékkal csökkent az árindex a várt 1,0 százalékos csökkenés helyett, a decemberi 0,5 százalékos növekedés után.