A szakértőket megdöbbentő javaslattal állt elő az amerikai madárállományban is jelen lévő és komoly tojáshiányt okozó madárinfluenzával kapcsolatban Robert F. Kennedy amerikai egészségügyi miniszter: szerinte hagyni kellene terjedni a kórt ahelyett, hogy a fertőzött egyedek leölésével megpróbálnák megakadályozni a terjedését. A Fox Newsnak nyilatkozva mindezt azzal indokolta, hogy így azonosítani lehetne a vírusnak ellenálló madarakat, amelyek aztán továbbörökíthetnék a természetes immunitást.

Állategészségügyi szakértők döbbenten reagáltak az elképzelésre, szerintük hagyni, hogy a vírus kontrollálatlanul terjedjen, embertelen és veszélyes, ráadásul óriási gazdasági károkkal járna.

„Ez egy egészen szörnyű ötlet sok szempontból is” – vélekedett Gail Hansen, Kansas állam korábbi állami főállatorvosa. Mint kifejtette: ja a H5N1 vírus számára lehetővé teszik, hogy átmenjen egy ötmilliós állományon, azzal ötmillió alkalmat biztosítanak neki arra, hogy mutálódjon, és még fertőzőbbé váljon. „Ez biztos recept volna egy katasztrófához” – tette hozzá a szakértő.

A The New York Times cikke szerint 2022 januárja óta az Egyesült Államokban több mint 1600-szor tört ki a járvány, amely állattenyésztő telepeket és háztáji baromfiudvarokat egyaránt érintett minden államban. A fertőzés több mint 166 millió madarat ért el.

A vírust eredetileg vadmadarak terjesztették, elsősorban az ürülékükkel. A magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) madárinfluenzával foglalkozó aloldala szerint az ólakba
legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon lehet bevinni, az állományon belüli továbbterjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék, illetve a szálló por és tollpihék belégzése is.

Az ipari keretek között tenyésztett madarak immunrendszere gyenge, a zsúfolt, akár kevésbé jól szellőző terekben könnyen és gyorsan tud terjedni a kórokozó. Hansen szerint azért sem valószínű, hogy az állatokban természetes immunitás alakulna ki, mert nagyon kicsi a körükben a genetikai változatosság. „Gyakorlatilag az összes madár ugyanaz” – mondta.

A Nébih tájékoztatása szerint a fertőzött vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek, függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.

A fertőzött állományokat leölik, amire azért van szükség, mert a beteg állatok nagy mennyiségben termelik a vírust, ami további fertőzések forrása. A megfertőződött madarak közel száz százaléka „nagyon fájdalmas halált hal” – mondta David Swayne állatorvos.

Ha Kennedy javaslatát követve a vírust engednék szabadon fertőzni, az azzal is járna, hogy az amerikai szárnyasokkal szemben embargót vezetnének be az importáló országok, aminek azonnal jelentős negatív gazdasági hatása lenne.