Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Bebizonyosodott, hogy a teljesítményértékelés megalázó és diszkriminatív, ezért azt a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, a kormánynak pedig a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell kidolgoznia egy új, igazságos rendszert – mondta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője.
Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárok értékelése június végén zárult, a PDSZ ezt követően indított felmérést a tanárok körében. A felmérés nem reprezentatív, de országos szinten valamennyi megyéből érkeztek visszajelzések, a kitöltők száma mintegy 1700 fő.
A kitöltők 46 százaléka úgy tudja, limitálva volt, hány kollégájuk érheti el a kiemelkedő minősítéshez szükséges pontszámokat.
Csak 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az ő iskolájukban nem volt ilyen, 37 százalék pedig nem tudja.
A kiemelkedő szinthez legalább 80 pontot kellett elérni a 100-ból, akiknek sikerült, a következő tanévtől bruttó 20 és 60 ezer forint közötti béremelést kaphatnak az igazgatók döntése szerint.
A kitöltők kicsivel több mint fele (51 százalék) nem volt elégedett a kapott értékelésével, ezért önértékelést vagy észrevételt nyújtott be.
Lakos Gábor
Korábban több tankerületi központ vezetője is azt válaszolta, nem kérték, és nem is utasították az értékelést lebonyolító iskolaigazgatókat, hogy korlátozzák, egy tantestületen belül hány pedagógust lehet a kiemelkedő teljesítményűek közé sorolni.
A teljesítményértékelés eredményei egyébként nem ismertek. Az illetékes minisztérium, a Belügyminisztérium a Népszavának azt állította, nem rendelkeznek adatokkal. A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ állítása szerint „nem illetékes” a pedagógusok értékelésében, a teljesítményértékelés az iskolaigazgatók feladata.
