Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Másfél százalékkal volt nagyobb az Európai Unió GDP-je idén április–júniusban, mint egy évvel korábban – adta hírül az Eurostat. Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt az unió gazdasága.
Eddig 15 ország adatát ismerjük, ezek közül a második leggyengébb a tavaly ilyenkorihoz képest mért 0,2 százalékos magyar növekedés. Jobb hír, hogy az első negyedévhez viszonyított 0,4 százalékos növekedésünk már a negyedik legjobb adat.
Különösen problémás az a nemzetközi adatokból számunkra, hogy az egyetlen ország, amely még Magyarországnál is gyengébb éves összevetésben, Ausztria, valamint hogy Németország negyedéves szinten gyengült, azaz pont a magyar gazdaság két legfontosabb külföldi partnere bajban van.
Nagyon látványos a 16,2 százalékos ír növekedés, ahogy az is, hogy az előző negyedévhez viszonyítva épp ott mérték a legdurvább visszaesést. Ennek a legnagyobb részét az magyarázza, hogy sok Európán kívüli vállalat a kedvező adószabályok miatt Írországba telepítette az EU-n belüli központját – az ír GDP 12 százalékát az Egyesült Államokba irányuló export adja –, és amikor 2024-2025 fordulóján már mindenki azt találgatta, hogy Donald Trump elnök milyen vámháborút indít el, akkor igyekeztek a legtöbb üzletet az előtt megvalósítani, hogy ebből bármi is lenne. Aztán amikor Trump beindította a vámháborút, visszaesett a lendület.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül a spanyol teljesít kimondottan jól, a francia növekedés is elfogadható, Németország és Olaszország pedig megúszhatja a recessziót, de a második negyedéves adatuk nem szép.
