Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Április 1-je volt, amikor Nagy Márton kiírta a Facebookra: az aznap kezdődő második negyedévben már 1,5 százalékkal nőhet a GDP. Túl magas labda lenne a dátummal viccelődni, maradjunk a ténynél: most jött el az idő, hogy mérleget vonjunk, a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az április–júniusi GDP-adatot, e szerint a második negyedévben
a nyers adat szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján 0,2 százalékkal volt nagyobb a magyar gazdaság teljesítménye, mint egy éve ilyenkor.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság.
Miután 2025-öt egy stagnáló január–márciussal kezdtük, a mostani adat után teljesen biztosra vehetjük, hogy az eredetileg megígért nagy növekedésből szinte semmi nem lesz. Az első félév együttvéve stagnálást hozott, a kiigazított adat szerint 0,1 százalékos visszaesést – számolt a KSH. A kormány eredetileg 3 és 6 százalék közötti bővülést ígért, aztán amikor megírták a költségvetést, már ennek az alsó sávját célozták meg egy 3,4 százalékos vállalással. Ezt aztán előbb 2,5 százalékra csökkentették, majd kedden Nagy Márton már arról beszélt, hogy 1 százalék az új ígéret. A nemzetgazdasági miniszter most épp azt ígéri, hogy 2026 második negyedévében lesz 4 százalékos növekedés, ami azt jelenti, hogy ha igaza lesz, akkor a teljes kormányzati ciklust úgy hozzák le, hogy gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság.
Vagyis az után, hogy nemrég még nagy növekedést ígért a kormány, most már az az egyetlen jó hír, hogy legalább nincs technikai recesszió. Azt nevezik így, amikor két egymást követő negyedévben is gyengébb a gazdaság teljesítménye, mint az azt megelőző három hónapban, ezt most megúsztuk.
Arról, hogy hogyan jött ez össze pontosan, hagyományosan később teszi közzé a KSH az adatokat. Egyelőre annyit írtak, hogy a szolgáltató szektor, azon belül is az információs, kommunikációs ágazat húzta a gazdaságot, az ipar és a mezőgazdaság pedig rosszul teljesített. Az NGM az időjárásra hivatkozva rontotta le a várakozásait, és valóban súlyos az idei aszály, de azért bonyolultabb az összkép, mint hogy más dolgunk se legyen, mint az esőt várni.
A minisztérium úgy számolt, hogy 0,3-0,6 százalékponttal ronthatja le a mostani adatot a júniusi aszály. Tény, hogy az ország jelentős részén egy csepp eső sem esett abban a hónapban, ahogy a májusi hűvösebb idő sem volt a legjobb hír a mezőgazdaságnak. De nem csak pechről van szó, hanem arról is, hogy a magyar agrárium más európai országokéhoz képest különösen kitett az időjárás változásainak. Évek, sőt, évtizedek óta hanyagolják el azt, hogy komolyabb fejlesztések lehessenek, amelyek segítenének kibírni egy-egy aszályos évet – most látjuk az eredményt.
De nem lehet ok az örömre akkor sem, ha az ipar adataira nézünk rá. A termelés áprilisban 5, májusban 2,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál (júniusi adat még nincs). Az egyetlen reménysugár az, hogy az autó- és az akkugyártás májusban már nőtt, de annyira sok ideig voltak ezek olyan komoly mínuszban, hogy egyetlen elfogadható hónap miatt még korai lenne kihirdetni, hogy jövünk ki a gödörből.
Korábban a szolgáltató szektor segített, hogy ne legyenek még sokkal csúnyábbak a gazdaság adatai. Azon belül is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a kulturális és szabadidős szolgáltatások, valamint az információs, kommunikációs cégek húzták feljebb az átlagot 2024-ben és 2025 elején. Hogy ez most is így van-e, arról a részleteket még várjuk, az viszont biztos, hogy a turizmus jól teljesített: áprilisban a húsvéthatás miatt is 16, májusban 1,9, júniusban 5,1 százalékkal több éjszakát töltöttek a vendégek az ország szálláshelyein, mint egy éve, úgyhogy feltételezhető, hogy az összes többi, nyaraláshoz kapcsolódó kiadásuk is megnőtt.
Ennél egy fokkal aggasztóbb, hogy a turizmust leginkább a külföldiek pörgették, azaz a magyarok anyagi helyzete sokkal jobb nem lett, márpedig a szolgáltató szektor minden más részében a magyarok költése számít igazán. A bolti forgalom például áprilisban húsvéthatással együtt (az ünnep tavaly márciusra, idén áprilisra esett) 5, májusban 2,1 százalékkal volt a tavaly ilyenkori szint fölött, ami nem rossz, de önmagában nem elég arra, hogy felpörgesse a gazdaságot.
Az előző negyedévek számain már látszott, hogy most épp nem a korábban annyira sokat emlegetett óvatossági motívum okozza a bajt: a háztartások egy kicsit bátrabban merik költeni a pénzüket, miután visszatöltötték a tartalékaikat, amelyeket még 2022-2023-ban, a nagy infláció alatt merítettek le. Az igazán nagy gondot az okozta eddig, hogy a cégek alig tesznek pénzt a fejlesztéseikbe – a beruházásokról a legfrissebb adat még első negyedéves, akkor 12,1 százalékos volt a visszaesés, és hasonlóan rémes adatokat láttunk 2024-ben végig. Ez volt az, ami az elmúlt negyedévekben a legcsúnyábban visszavetette a gazdaságunkat, amíg ezen nem javítanak, nem nagyon van esély érdemi növekedésre.
Ráadásul most még jobban felgyorsulhat az infláció. Júniusban már 4,6 százalékos volt, a kormány pedig épp egy napja emelte az éves célját 4,5-ről 4,7 százalékosra – és az igazi veszélyt nem is ez a pár tizedszázalék jelenti, hanem az, hogy nem látszik, mitől mehetne le 4 százalék alá és maradhatna tartósan egy alacsonyabb szinten. Márpedig a drágulás üteme tartósan egy ilyen nem drámai, de nagyon kényelmetlen szinten marad, akkor egyre többen kényszerülhetnek újra visszafogni a fogyasztásukat. Azaz pont az egyetlen olyan része romolhat a GDP-nek, amellyel mostanában annyira nem volt nagy gond.
A kormány mindenesetre szokás szerint optimista legalábbis a helyzethez képest, most épp úgy számol, hogy majd a harmadik és a negyedik negyedévben 1-2 százalékkal fog nőni a gazdaság, úgyhogy kijöhet évi átlagra az 1 százalék. De ennek a komolyan vehetőségét azért csökkenti, hogy az NGM most már sorozatban a negyedik évben nem képes teljesíteni a GDP-növekedésre tett saját vállalását, utoljára 2021-ben tudta elérni a költségvetésbe beleírt számot. A legtöbb elemző valamivel 1 százalék alatti, de azért még a pozitív tartományban lévő növekedést vár, ahogy azt is valószínűsítik, hogy jövőre már tényleg lehet valami előrelépés, ha nem is 4 százalék, de legalább 2 fölötti. Növelni fogja a GDP-t, ha elkezdődik valami a korábban 2025 második felére megígért nagy ipari projektekből – ezért is rossz hír, hogy a CATL felfüggesztette a debreceni építés második ütemét, a BYD pedig nem cáfolta azt az állítást, hogy jövőre a tervezettnél kevesebb autó futhat le a szegedi gyártószalagról.
A kormány persze optimista, azt továbbra is tartja, hogy 4,1 százalék lesz a 2026-os növekedés. Ami egyben azt is jelenti, hogy folytatódik a hagyomány: 2022 óta sorozatban ez a negyedik év, amikor azt ígérik, hogy majd jövőre lehet egy 4 százalék fölötti, vagy legalább ahhoz közelítő GDP-növekedés. Az idei növekedés beindulását például a tavaly ősszel meghirdetett Új gazdasági akcióterv 21 pontjától várták. Amikor ezeket a vállalásokat elemeztük, azt láttuk: a 21 pontból 14 teljesen, 5 pedig legalább részben megvalósult, vagy ott tart, ahol időarányosan tartania kell. Vagyis úgy tűnik, hogy nem a megvalósítással van az igazi baj, hanem a recept volt a hibás.
