Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent egy határozat, amely a vízügyeket is felügyelő energiaügyi minisztert, Lantos Csabát arra szólítja fel, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását, a nemzetgazdasági miniszternek pedig másfél milliárd forintot kell találnia erre a célra.
A kormány szerint ez a munka azért szükséges, mert a Balaton helyzetét a tó környezeti-ökológiai állapota határozza meg, amelybe a tó vízmennyisége, vízszintje, vízminősége és élővilága egyaránt beletartozik.
A kormány egyébként ezen túlmenően is „egyetért a Balaton kapcsán megfogalmazott azonnali (belső tápanyag terhelés csökkentését célzó vízminőségvédelmi kotrás), illetve a középtávú (Balaton ütemezett vízminőség-védelmi kotrása és nádgazdálkodás fejlesztése, Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer fejlesztése, Balaton déli parti kisvízfolyások vízminőség-javítása és védőképességének növelése, Balatoni önkormányzati strand kotrási program) beavatkozások megvalósításával, illetve a költségvetési helyzet függvényében a szükséges források biztosításával”.
Az eliszaposodás egyébként régi probléma. A HVG már 2017-ben beszámolt arról, hogy például Balatonmáriafürdőn hetvenméteres lejárón kellett bemenniük a vízbe a strandolóknak, hogy elkerüljék a part mentén felgyülemlett kellemetlen iszapot. Korábban elég volt kétévente tisztítani az iszapcsapdákat, akkoriban már minden tavasszal elvégeztette a munkát az önkormányzat, de így sem volt elég hatékony az iszaptalanítás.
