Itt vannak az Otthon Start feltételei: legfeljebb két támogatott lakáskölcsönt lehet felvenni
Az Otthon Start mellé vagy a Falusi csok vagy a Csok plusz igényelhető, utóbbi esetében nőtt a megvásárolható ingatlan felső értékhatára is.
A jegybank eltörölte a 41 éves életkori limitet, így nemcsak a fiatalok, hanem minden elsőlakás-vásárlónak megnyílik a lehetőség a 10 százalékos önerő kihasználására az Otthon Start program keretében.
Az MNB meghallgatta a kormány kérését, és komoly enyhítésről döntött, egyúttal a hazai ingatlan- és jelzáloghitel-piacot érintő makroprudenciális eszköztár felülvizsgálata után több olyan intézkedést is elfogadott, amely a pénzügyi stabilitást erősítené. Ennek részeként a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (jtm) vonatkozó szabályozás szigorodik, a magasabb (a kereset arányában 60 százalékos) eladósodottsághoz 600 ezer helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemre lesz szükség.
A friss döntések a következők:
Az MNB az adósságfék előírásai éves felülvizsgálatának részeként a változó jelzáloghitel-piaci folyamatokra, az Otthon Start programmal összefüggésben is erősödő jelzálog-hitelezésre és a piaci szereplők visszajelzéseire tekintettel az adósságfék szabályainak módosításáról is döntött.
A módosítás alapján az MNB az első lakást vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutató limit – legalább 10 százalékos önerőelvárás – kapcsán előírt 41 éves korhatárt a Magyar Közlönyben való megjelenés másnapjától kezdődően hatályon kívül helyezi. Ez fontos kormányzati kérés volt, mivel a szeptember 1-jétől indult Otthon Start program sarkalatos ígéret volt az akár 10 százalékos önerő lehetősége, ezt azonban az MNB eddigi szabályai csak a 41 év alattiaknak tették lehetővé.
Varga Mihály jegybankelnök múlt kedden, az MNB kamatdöntős ülése után még úgy fogalmazott, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanács még a héten dönt arról, hogy a 3 százalékos fix kamatú lakáshitel igénylésénél a 10 százalékos önerő általános legyen.
Szintén a hitelezési folyamatok hatékonyságát erősíti, hogy a magasabb hitelfedezeti mutató limit igénybevételére jogosult elsőlakás-vásárlókat 2025. decembertől jóval kisebb adminisztráció mellett, az ingatlan-nyilvántartásból való lekérdezés útján lesznek kötelesek azonosítani a hitelnyújtók.
Az Otthon Start mellé vagy a Falusi csok vagy a Csok plusz igényelhető, utóbbi esetében nőtt a megvásárolható ingatlan felső értékhatára is.
Emellett az MNB az elmúlt évek erős nominálisbér-emelkedése okán az utoljára 2023. júliusban módosított, a magasabb, legfeljebb 60 százalékos jövedelemarányos eladósodottságot lehetővé tevő 600 ezer forintos jövedelmi küszöböt 800 ezer forintra és az adósságfék-előírások alkalmazása alól mentesítő, kis összegű hitelekre vonatkozó limitet 450 ezer forintról 550 ezer forintra emeli, valamint a bankok által javasolt egyéb technikai módosításokat is átvezeti 2026. január 1-jétől.
Az MNB a jelzáloghitelek stabil finanszírozását biztosító előírás erősítéséről is döntött. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (jmm) előírás keretében 2026. októbertől a jegybank intézkedéseket vezet be a bankok egymás közötti jelzáloglevél-vásárlásának visszaszorítására. Ezenfelül elvárt lesz az új kibocsátású jelzáloglevelek tőzsdei bevezetése és az új stabil források futamidejének növelése. Ezen túl a kisebb állománnyal rendelkező intézmények terheinek mérséklése érdekében a szabályozás alóli kivételt jelentő, a jelzáloghitel-állományra vonatkozó 40 milliárd forintos küszöbérték 100 milliárd forintra emelkedik, valamint a jelzálogleveleken túl egyéb jelzáloggal fedezett értékpapírok is elfogadásra kerülnek stabil forrásként.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése nyomán az adósságfékszabályokat módosító rendelet várhatóan a következő napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben. A rendszerkockázati tőkepuffer és a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató szabályozás kapcsán az MNB a következő hetekben véglegesíti a részletszabályokat a hitelintézetekkel való egyeztetésekkel párhuzamosan.
Az ÉVOSZ elnöke úgy véli, a hitel nemcsak 800 milliárd forinttal több megrendelést adhat az építőiparnak, de emelheti az ágazatban tartósan foglalkoztatottak számát is.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.