Hétfő este megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely összehangolja az Otthon Start program, a Csok plusz és a Falusi csok feltételeit.
E szerint a szeptember 1-jétől igényelhető, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start felvehető a Csok plusz és a Falusi csok mellé is, lakásvásárlási vagy lakásépítési céllal.
Egyszerre legfeljebb két támogatott kölcsön igényelhető, vagyis az Otthon Start mellé vagy a Csok plusz, vagy a Falusi csok hitelt lehet igénybe venni. További fontos változás, hogy az első közös otthon megteremtése az eddigi 80 millió forint helyett lakásnál 100, háznál 150 millió forintig támogatható a Csok plusz keretében.
Írjon nekünk!
Lakásvásárlás előtt áll? Esetleg keresgél már egy ideje? Az Otthon Start várhatóan alaposan felbolygatja az ingatlanpiacot, és bár Orbán Viktor szerint a programba beépítették „az áremelkedés elleni fékeket”, mi kíváncsiak vagyunk az Ön tapasztalataira is. Milyen kínálattal találkozott az Otthon Start bejelentése előtt, és hogyan alakultak azóta a lehetőségei? Ha van olyan története, amit megosztana velünk, kérjük írjon a gazdasag@hvg.hu címre. Köszönjük.
A fix 3 százalékos hitel felvétele után később ugyanarra az ingatlanra is igényelhető lesz állami támogatás: Falusi csok esetén az ingatlan felújítására vagy bővítésére, Csok plusz esetén pedig hitelkiváltásra vagy bővítésre.
Nagy roham indulhat az ingatlanokért
Csúcsot döntött az eladó és a kiadó lakóingatlanok iránti érdeklődők száma, mióta bejelentették az Otthon Start programot, és a panellakások iránt is felpörgött a kereslet.
Öt év alatt a legjobb esetben 50 ezer lakás épülhet, ha bejön a kormány terve – számolt a Duna House. A 3 százalékos lakáshitelprogramot kiegészítő kormányrendelet hétfőn jelent meg, ez alapján az Otthon Start program keretében épülő nagy lakótelepeket kiemelt beruházássá lehet nyilvánítani.
A Duna House számítása szerint ha mostanában elindul a tervezés és az engedélyeztetés, akkor 6-12 hónappal később, 2026-ban kezdődhet meg 20-25 ezer új lakás fejlesztése, majd a következő években még ugyanennyi lakást építhetnek. A tényleges átadások tömegesen várhatóan 2027 második felétől jelennek meg a piacon, addig az Otthon Start programnak legfeljebb keresleterősítő, árfelhajtó hatása lehet.
Az ingatlan.com is készített egy számítást, amely szerint négyből három eladó ingatlan megfelel a 3 százalékos hitel feltételeinek, Budapesten viszont csak 41 százalékos ez az arány.
A feltételek szerint maximum 1,5 millió forint lehet a négyzetméterár, emellett legfeljebb 100 millió forintos lakásra, illetve 150 millió forintos házra lehet igényelni a kedvezményes lakáshitelt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról írt: a budapesti eladó társasházi lakások átlagos négyzetméterára már most is 1,4 millió forintnál jár, a kereslet pedig az olcsóbb ingatlanok esetében nőtt látványosabban.
Csókosok előnyben
A kormány itt is a – hozzá közel álló – nagyberuházókat részesítené előnyben, mert csak a legalább 250 lakásos projektek kaphatják meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás címkéjét. Ebből egyenesen következik, hogy beruházói oldalról elsősorban azoknál landol az a több száz milliárd forint, amelyet a hiteligénylők új lakásba invesztálnak, akiknek van akkora tőkéjük, hogy felépítsenek egy lakóparkot.
Ez tízmilliárdos összeg, és bár működnek a piacon független ingatlanfejlesztők is, a kormány az elmúlt években éppen azon mesterkedett, hogy a saját támogatói körében is felépítsen néhány profitcentrumot az építőiparban. A választási cukorkának szánt lakástámogatási program így legalább olyan mértékben járulhat hozzá a baráti milliárdosok szolgáltatásai iránti keresletbővítéshez, mint a szavazatokra váltható lakossági elégedettséghez – írtuk korábban.
Nem is kellett sokat várni arra, hogy Balázs Attila erdélyi NER-milliárdos, a Bayer Construct tulajdonosa két beruházása is megkapja a kormányzati pecsétet: egy X. és egy XV. kerületi lakóparkprojektet nyilvánítanának kiemelt jelentőségűvé, így összesen 4200 lakás épülne meg gyorsított eljárással.
Állami bevételek?
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára korábban arról beszélt: „több lesz a bevétele, mint a kiadása” az Otthon Start programnak, a kormány ugyanis arra számít, hogy a program állami költségeit hosszabb távon az idővel alacsonyabb kamatszint és az infláció is mérsékli majd, és ezek eleve 25 évre előre elnyújtva jelennek majd meg.
Rövid távon pedig nagyobb illetékbevételre számítanak a felpörgő adásvételek nyomán, szerinte az első két évben ez fedezni fogja a kamattámogatás kiadásait, emellett építőipari konjunktúrahatással is számolnak: öt év alatt 50 ezer új lakás épülhet, ezen a Lakhatási Tőkeprogram és az engedélyezési folyamatok gyorsítása, vagyis a kiemelt beruházássá nyilvánítás is segít majd.
A kormány az összesen 4500 milliárd forintos programhoz kapcsolódó beruházási értékkel számol, amiből jelentős adóbevételre számít. „10 ezer új lakás, egyszázalékos GDP-növekedés” – mondta az államtitkár, aki szerint a gazdasági élénkülés, a konjunktúrahatás is fedezi majd a kamattámogatás jövőre 50-80 milliárd forintra becsült költségeit.
