Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincs más lehetősége, míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülő úton orosz kőolajat, mert az olcsóbb – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezetőt a magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón Donald Trump amerikai elnök azon friss kijelentéséről is kérdezték, amelyben az orosz kőolaj vásárlásának beszüntetésére szólította fel az európai országokat. Erre válaszolva kifejtette: „Ne engedjük, hogy megtévesszenek minket a képmutatók, ugyanis azok közül, akik a leghangosabban kiabálnak kígyót-békát Magyarországra és Szlovákiára az olajvásárlásuk miatt, jelentős számban vannak olyanok, akik ugyanúgy orosz olajat vásárolnak, csak kerülő úton, bizonyos ázsiai országokon keresztül”.
„Az energiavásárlás az egy fizikai kérdés. Onnan lehet energiahordozót vásárolni, ahonnan vezeték jön ide. És abban, hogy Magyarország ellátásbiztonsági szempontból együttműködik Oroszországgal, óriási szerepet játszik az a tény, hogy az Európai Unió elutasította a segítségkérésünket arra, hogy a délkelet-európai földgázvezetékek kapacitását megnöveljük, Horvátország pedig nem a hozzánk vezető alternatív csővezeték kapacitását növelte meg, hanem a szállításért fizetendő tranzitdíjat az európai benchmarkok ötszörösére” – tette hozzá.
A Párizsban csütörtökön tartott nagy nemzetközi Ukrajna-konferencia után beszélt arról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az amerikai kormányzat elégedetlen, amiért Magyarország és Szlovákia továbbra is vásárol orosz olajat.
Washington álláspontját megerősítette a házigazda francia elnök is, aki arról beszélt: Trumpot felháborította a magyar és a szlovák álláspont. Emmanuel Macron üdvözölte a washingtoni álláspontot, és megjegyezte: a magyar és a szlovák vezetés időnként azzal védekezik, milyen szoros kapcsolatok fűzik a Fehér Házhoz. Ám Európa és az Egyesült Államok összefogása csak akkor lesz hatékonyabb, ha a két ország véget vet az eddigi gyakorlatnak.
Arról már a G7 írt a héten, hogy ahhoz képest, hogy legkésőbb 2027 végéig Magyarországnak is le kellene válnia az orosz kőolajról és földgázról, 2025 első félévében 92 százalékosra emelkedett az orosz olajnak való kitettségünk – miközben az az ukrajnai invázió megindulása előtt, 2021-ben még 61 százalékos volt.
Az orosz olaj nyugati olajokhoz képest sokáig fennálló árelőnye a Molnak rengeteg profitot hozott, de a Normeston közvetítőcégnek is, mely korábban rendre Mol-közeli ügyletekben bukkant fel, az invázió megindulása után pedig ismét nagyon fontos szerephez jutott. A cég orosz tulajdonosi körét az Important Stories orosz tényfeltáró újságírói egészen Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolataiig vezették el.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta, nem látja szükségét, hogy Magyarország kezdeményezze a leválást az orosz kőolajról. Szerinte az orosz olaj alternatívájára csak havária helyzetben lehet szükség, és nem azért, mert máshonnan importálnánk.
