Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módja is alaptörvény-ellenes lehet a Fővárosi Törvényszék szerint, így a testület ebben a formájában is normakontrollra küldte azt az Alkotmánybírósághoz – írta meg a Népszava.
Korábban a költségvetési törvényben szereplő képlet alapján számolták ki, mennyi pénzt kell az egyes önkormányzatoknak befizetniük, idén viszont már a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja ezt meg. Az ellenben nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk abba, hogy mennyi pénzt adhatnak szegényebb településeknek, ez vet fel alkotmányossági aggályokat a Törvényszék szerint.
Az ügyben indított perben hétfőn tartottak tárgyalást, de az Alkotmánybíróság döntéséig a pert felfüggesztik.
A szolidaritási hozzájárulás – amely hivatalos nevén nem adó, de a gyakorlatban mégis arról szól, hogy elvonnak pénzt az érintett településektől – már másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé. tavaly az AB elutasította a Fővárosi Törvényszék beadványát, és kimondta: az államnak joga van ilyen hozzájárulást szedni, viszont épp azért, mert ez nem adó, a Magyar Államkincstárnak le kell folytatnia egy hatósági eljárást a beszedése előtt, hogy megállapítsa, mekkora összeget kell beszedni. Az ügy ez után visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, az kimondta, hogy jogellenes volt a 2023-as inkasszó, az Államkincstár viszont a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatáért. A Kúria ebben az ügyben még nem döntött.
