Sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, a hosszú idő után újra összeülő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülése után, ahol a főváros és a kormány közötti megállapodásokról, illetve a jövőbeli együttműködés kereteiről számoltak be, érintve a parkolási rendszer és a BKK átalakításának tervét, illetve a régóta viták tárgyát képező szolidaritási hozzájárulást is.
A volt miniszer szerint se Balassagyarmat, se Debrecen első embere nem vette magának a fáradságot, hogy először vele közöljék a kifogásaikat, ehelyett rögtön az újságíróknak nyilatkoztak.
Az Orbán-kormány erős hátszelet adott a fideszes polgármesterek többségének, akikkel mára nagyot fordult a világ. Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár, Veszprém, Eger és Balassagyarmat vezetőjét kérdeztük a NER alatti életről és arról, kell-e számítani arra, hogy városvezetők sora hagyja el a Fideszt.
Az elmúlt 100 nap tanulságairól beszéltek önkormányzati vezetők.
A főpolgármester szerint a dugódíj valószínűleg megoldaná a főváros finanszírozási problémáit, de nem tartja reálisnak, hogy a bevezetése még ebben a ciklusban terítékre kerül.
A 2025-re kiszabott szolidaritási hozzájárulás decemberi részletét vonta le a Magyar Államkincstár.
A városnak az idei évben összesen 13 milliárd forintot kell befizetnie.
A Kármán András által szignózott rendelet szerint a fővárosi önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt szükséges a fizetési köelezettségek átütemezése.
Az Alkotmánybíróságtól két törvényszék is kérte a folyamatba lévő ügyeik leállítását előíró februári kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását. Mivel azonban eljárási hiba miatt már visszamenőlegesen meg lett semmisítve a rendelet, az alkotmánybírók szerint nincs mit vizsgálniuk.
A főpolgármester a szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett kormányzati elvonás ügyében hozott ítélet nyomán azt írta, lezárult az a sötét időszak, amely Budapest kivéreztetéséről szólt.
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal, egyhangúlag megsemmisítette a jogszabályt, mert kihagyták az Országos Bírói tanácsot az előkészítéséből. Az ellene szóló tartalmi kifogásokkal emiatt nem is foglalkozott.
Hatvan nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási adó befizetésére, így már Magyar Péter kormányával tud Karácsony Gergely tárgyalni Budapest finanszírozásáról.
A szolidaritási hozzájárulás esedékes részét április 15-i kellene elutalnia az önkormányzatoknak, ezt azonban Szolnok és Szentes után Nagykanizsa is megtagadta.
A főpolgármester ismét kikelt a szerinte jogtalanul beszedett szolidaritási hozzájárulás ellen, és levélben szólította fel az Államkincstár vezetőjét, hogy 60 napra függessze fel az inkasszót.
A polgármester szerint az Orbán-kormány nem tudta bebizonyítani, hogy a befizetett összeget tényleg a térség fejlesztésére költik, most megvárná a Magyar-kormányt.
Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék, mely a kihirdetett kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a náluk indult, a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyó pereket. A hétfői tárgyaláson elhangzott: alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett.
Az Országos Bírói Tanács azt kifogásolja, hogy a meglepetésszerűen meghozott veszélyhelyzeti rendelet anélkül módosítaná a bírósági eljárások szabályait, hogy előzetesen a bíróságok véleményét is kikérték volna erről. Márpedig az OBT erre irányuló hatáskörét már volt, hogy megvédte az Alkotmánybíróság.
A szervezet szerint a rendelet mind az Alaptörvény, mind az uniós jogok szempontjából súlyos aggályokat vet fel.
A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
Ugyan egy szakmai testület szerint kötelessége lenne fellépni, úgy tűnik, erre nem kerül sor.
