A főpolgármester a szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett kormányzati elvonás ügyében hozott ítélet nyomán azt írta, lezárult az a sötét időszak, amely Budapest kivéreztetéséről szólt.
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal, egyhangúlag megsemmisítette a jogszabályt, mert kihagyták az Országos Bírói tanácsot az előkészítéséből. Az ellene szóló tartalmi kifogásokkal emiatt nem is foglalkozott.
Hatvan nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási adó befizetésére, így már Magyar Péter kormányával tud Karácsony Gergely tárgyalni Budapest finanszírozásáról.
A szolidaritási hozzájárulás esedékes részét április 15-i kellene elutalnia az önkormányzatoknak, ezt azonban Szolnok és Szentes után Nagykanizsa is megtagadta.
A főpolgármester ismét kikelt a szerinte jogtalanul beszedett szolidaritási hozzájárulás ellen, és levélben szólította fel az Államkincstár vezetőjét, hogy 60 napra függessze fel az inkasszót.
A polgármester szerint az Orbán-kormány nem tudta bebizonyítani, hogy a befizetett összeget tényleg a térség fejlesztésére költik, most megvárná a Magyar-kormányt.
Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék, mely a kihirdetett kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a náluk indult, a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyó pereket. A hétfői tárgyaláson elhangzott: alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett.
Az Országos Bírói Tanács azt kifogásolja, hogy a meglepetésszerűen meghozott veszélyhelyzeti rendelet anélkül módosítaná a bírósági eljárások szabályait, hogy előzetesen a bíróságok véleményét is kikérték volna erről. Márpedig az OBT erre irányuló hatáskörét már volt, hogy megvédte az Alkotmánybíróság.
A szervezet szerint a rendelet mind az Alaptörvény, mind az uniós jogok szempontjából súlyos aggályokat vet fel.
A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
Ugyan egy szakmai testület szerint kötelessége lenne fellépni, úgy tűnik, erre nem kerül sor.
Azt nem árulták el, megkapták-e Karácsony Gergely hozzájuk szóló levelét.
Horváth Lóránt elnök szerint az államfőnek mint az alkotmányos rend védelmezőjének kötelessége lett volna fellépni a rendelet ellen.
A főpolgármester jelezte: a bíróság megtartja a szolidaritási hozzájárulásról szóló per március 16-ra kitűzött tárgyalását.
A Kúria előbb kijelentette, hogy a vitatott kormányrendelet által érintett perekben a bíráknak kell döntést hozniuk, majd leteremtette a 24-et, amiért az a kormánnyal szembeni állásfoglalásként értelmezte a szöveget.
A testület megtartja a főváros és az állam közötti jogvita következő tárgyalási napját.
A szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet és a Maja T. perében hozott elsőfokú ítéletet elemzi a sajtó, de szóba kerül az is, miért fontos annyira Moszkvának az arany ára, és hogy mi a tétje Washington Irán elleni fellépésének.
Veszélyhelyzeti rendeletbe bújtatva fogott újabb jogállami mélyrepülésbe a kormány, amely egy visszamenőleges hatályú rendelettel szünteti meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket. Szakértők szerint a döntés olyan szinten Alaptörvény-ellenes, hogy még a jelenlegi Alkotmánybíróságnak is nehéz lesz kimondania az ellenkezőjét.
A főpolgármester szerint a kormány a rendelettel a jog fölé helyezi magát, így mindenki biztonságát veszélyezteti.
A főpolgármester szerint a kormány kedd este precedenst teremtett arra, hogy ha egy perben nincs igaza, akkor azt a pert meg kell szüntetni.
