Megint belenyúlt a kormány az Otthon Start Programot szabályozó rendeletbe, amelyben részben összehangolja a Csok Plusz hitellel, részben pedig módosítja a tulajdonszerzésre és jogosultságra vonatkozó szabályokat – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A változások november 15-től hatályosak.
A rendelet eddig úgy fogalmazott, hogy a csok plusz hitel esetén az közös lakásszerzők a hitelkérelem benyújtásakor vagy az azt megelőző 10 évben nem rendelkezhetnek mindketten tulajdonjoggal ugyanabban a belterületi lakásban. A módosítás nyomán az időkorlát kikerül a rendeletből. Emellett míg korábban csak bizonyos belterületi lakások számítottak, ezt a részt most törölték, így jóval tágabb azon ingatlanok köre, ahol a korábbi tulajdonszerzés „üti” az Otthon Start feltételeit.
Frissítés: Panyi Miklós államtitkár cikkünk megjelenése után eljuttatta álláspontját szerkesztőségünkhöz: mint írja, „a norma ugyanis csupán a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendelet tekintetében módosítja az első közös lakásszerző definícióját, amely jogosultsági szempontból egyáltalán nincs hatással sem az Otthon Start kölcsönre, sem a CSOK Plusz kölcsönre.
A módosítás célja egy újabb kedvezmény biztosítása: a változtatásnak köszönhetően ugyanis például azok a családok, akik közös tulajdonú ingatlanban résztulajdonnal rendelkeznek vagy régebben rendelkeztek, a módosítás révén 100 milliós helyett akár 150 millió forint értékű lakást is szerezhetnek a CSOK Plusszal.
Tehát a jogosultak köre változatlan marad, csupán a vásárolható ingatlanok értékhatárát emeltük meg egy szűkebb személyi kör számára – közölte az államtitkár.
Nem minősül résztulajdonszerzésnek, tehát nem üti ki a jogosultságot,
- ha osztatlan közös tulajdonú ingatlannál az igénylő olyan lakásrészt szerez, amelyhez kizárólagos használati jog kapcsolódik, illetve
- ha az igénylő egy lakóingatlanban már öröklés útján tulajdoni hányaddal rendelkezik, és most hitelből megveszi a fennmaradó hányadot, így százszázalékos tulajdonos lesz.
Ezekben az esetekben egyes szigorúbb szabályokat nem kell alkalmazni.
Ha valaki önkormányzati bérlakás bérlőjeként vásárolja meg az adott lakást, és az önkormányzat a lakástörvény és a saját rendelete alapján árengedményt ad, akkor egy korábbi szűkítő szabályt (azt, hogy a vételár és az értékbecslés során felmért forgalmi érték között nem lehet 20 százaléknál nagyobb az eltérés) nem kell alkalmazni. Ez kifejezetten az önkormányzati bérlők kedvezményes tulajdonszerzését segíti.
Több helyen kiterjesztik a szabályt úgy, hogy ne csak a szülő, hanem a testvér is beléphessen bizonyos igazolásokkal, segítséggel a konstrukcióba adóstársként. Ez technikai szövegpontosítás, de érdemi könnyítés a családon belüli megoldásoknál.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István
