A német kancellár szerint csak az Egyesült Államok támogatná az oroszok újbóli csatlakozását, márpedig az újrafelvételről csak egyhangúlag lehet dönteni.
Jelenleg kizártnak tartja Oroszország visszatérését a G8-országcsoporthoz a német kancellár, ahogy azt az ukrajnai háború rendezését szolgáló amerikai béketerv előírja. Firedrich Merc erről a johannesburgi G20-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján beszélt.
„Jelen pillanatban nem látom, hogy Amerikán kívül készség lenne a G7 hat tagja között Oroszországot ismét felvenni ebbe a körbe” – jelentette ki és felhívta a figyelmet arra, hogy a G8-formátumhoz való visszatérésről csakis egyhangúlag születhet döntés. Hasonló nyilatkozatot tett az előző nap Emmanuel Macron francia államfő, aki szerint nincsenek meg a feltételek Oroszország ismételt felvételére.
Merz – részletek említése nélkül – közölte, hogy előterjesztett egy saját javaslatot is, hogy legalább egy lépéssel közelebb kerüljenek az ukrajnai békéhez csütörtökig, az amerikai elnök által Ukrajnának megszabott határidőig. Mint mondta, erről Genfben fognak majd tárgyalni.
Amennyiben a jelenleg asztalon lévő béketerv vet véget az orosz-ukrán háborúnak, akkor az európai hatalmak és Ukrajna stratégiai vereséget szenvednek. A megtámadott Ukrajnát úton-útfélen gyalázó Orbán Viktor viszont igazolva láthatja eddigi politikáját. Nagy kérdés persze, hogy a kiszivárogtatott terv lenne a végső megoldás a már közel négy éve folyó háború lezárására, vagy létezik Trumpék tarsolyában az ukránok számára ennél kedvezőbb forgatókönyv.
„Ha a 28 pontban felsoroltak mindegyike túl sok lenne öt napra, akkor legalább megpróbálnám megtalálni azt a pontot, amelyben megegyezés születhet Oroszországgal, Ukrajnával, valamint az amerikaiak és az európaiak beleegyezésével” – fűzte hozzá.
Merz borúlátónak mutatkozott, ami a megállapodásra való idő rövidségét illeti, s újfent szilárd biztonsági garanciákat követelt a kijevi vezetés számára.
Az orosz és amerikai illetékesek a színfalak mögött kidolgoztak egy olyan béketervet, amely úgy fejezné be az oroszok által Ukrajna ellen indított háborút, hogy el nem foglalt ukrán területeket is átadna Moszkvának és legyengítené az ukrán hadsereget. Az amerikai nyomásgyakorlás a legrosszabbkor jön, akkor, amikor romlik a helyzet a frontokon, Kijevet pedig az eddigi legsúlyosabb korrupciós botrány rázza meg.
Az amerikai béketerv központi pénzügyi vonatkozásait is elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, Washington nem rendelkezhet az orosz központi bank EU területén zárolt vagyonával. Hozzátette: német szempontból azt sem tudják elfogadni, hogy az EU további 100 milliárd dollárt ehhez még hozzá is tegyen. Jelezte: a közösség jelenleg azt tervezi, hogy a zárolt orosz vagyont egy Ukrajnának nyújtott kölcsönhöz használja fel további fegyvervásárlásokra.
Az amerikai béketerv értelmében 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont fektetnének be az Egyesült Államok által vezetett ukrajnai újjáépítési erőfeszítésekbe. Az Egyesült Államok a projektből származó nyereség 50 százalékát kapná meg. Európa további 100 milliárd dollárral járulna hozzá az Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló beruházások növelésére. A befagyasztott orosz pénzeszközök fennmaradó részét egy külön amerikai-orosz beruházási eszközbe fektetnék be. Ez olyan közös projekteket támogatna, amelyek a kapcsolatok megerősítését és a közös érdekek növelését szolgálná.
Az egykori brit miniszterelnök megpróbálta megbékíteni Hitlert. Trump ukrajnai békejavaslata ugyanez a mai viszonyokra alkalmazva.
