Durván megszigorítanák az EU-ban a gyárépítéseket, a CATL is célkeresztbe került

Az Európai Bizottság olyan szabályszigorítást készít elő, amely alapjaiban változtathatja meg a külföldi – főként kínai – beruházások uniós működési feltételeit, ami így Kína magyarországi beruházásaira is hatással lehet, írja a Portfolio a Financial Times cikke nyomán.

Az EB által javasolt új kritériumok szerint a külföldi beruházásoknál kötelezően elő kellene írni a helyi munkaerő alkalmazását, és bizonyos ágazatokban – például az akkumulátorgyártásban – a technológiatranszfert is. A szigorítási javaslat oka, hogy az EU-t elárasztó kínai dömping a Trump-vámok hatására csak fokozódott, aminek leginkább az uniós acél- és vegyipar issza meg a levét. Az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke, Stéphane Séjourné azt mondta, a beruházásoknak az európai értéklánc teljes működéséhez kell hozzájárulniuk, nem csak az összeszereléshez.

Az EB-javaslat nem teljesen újdonság, már márciusban kiadták azt az iparvédelmi akciótervet, mely egyebek mellett azt is előírja, hogy az unió közös piacára belépni kívánó külsős társaságoknak kötelező lenne vegyesvállalatokat létrehozni európai társaságokkal vagy licencelni nekik technológiáik egyes részeit. A tervvel érintőlegesen ebben a cikkben foglalkoztunk.

A tervezett szabályok várhatóan pontos definíciót adnak majd a „helyi tartalomra”, vámkódok alapján. A cikk szerint az EU belső piacán előállított kínai termékek is részben vámkötelesek lehetnek, ha az ellátási lánc nagyobbik része nem európai. A szigorítás nemcsak kínai, hanem japán és dél-koreai beruházókat is érint majd, bár az EU szerint ezek a vállalatok jellemzően könnyebben alkalmazkodnak a brüsszeli feltételekhez.

A külföldi működőtőke Kínából 2024-ben 80 százalékkal nőtt, és elérte a 9,4 milliárd eurót. Kiemelkednek a CATL beruházásai, a cég Németország után 7 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Magyarországon, és 4 milliárd eurós üzemet Spanyolországban. Értelemszerűen az EB által javasolt szigorítás közvetlenül érintené a társaság debreceni beruházását – de persze azon kívül minden, nem az EU-n belülről származó beruházást is. Esetünkben ezek többnyire ázsiai gyárépítések, főként az akkumulátoripar és az elektromos járművek gyártása felől.

Az EB december 10-én terjeszti elő a javaslatot, amely a következő hónapokban az iparpolitikai csomag központi elemévé válik.