Magyarország a zöldátállás mintapéldája, olcsó az energia, és a jövőben csak még jobb lehet a helyzet, de az EU azt szeretné elérni, hogy elveszítsük az energiaszuverenitásunkat, és drágább legyen a gáz – ezt a képet mutatta be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a parlament gazdasági bizottsága előtt.
A miniszter azzal indított: jobbak vagyunk a károsanyag-kibocsátás csökkentésében 1990-hez mérve, mint a zöld kritikusok – azt már nem tette hozzá, hogy nagyrészt azért, mert a rendszerváltás után sok nehézipari üzem és gyár bezárt –, ráadásul Magyarország túlteljesítette a vállalásait a zöldátállásban és energiaszuverenitás elérésében. Ezt azzal mutatta be, amiben valóban komoly előrelépés történt: ahogy a korábbinál jóval többen használnak napenergiát, most már az ország áramfogyasztásának csak az ötöde származik külföldről, sokkal kevesebb, mint akár 7-8 éve. A problémát az jelenti, hogy napon belül sok az áringadozás a napsütéstől és az este megugró fogyasztástól függően.
Megváltoztatták a szabályozást, mert szükség van az eddiginél több szélkerékre – folytatta. Az eddigi szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné tette új szélerőművek telepítését, az új szabályokkal már lehetővé válik, hogy 2030-ra megduplázhassák a szélenergia mennyiségét.
A rezsi nem fog emelkedni 2026-ban sem – ígérte meg. Azt is hozzátette, hogy a villanyáram átviteli díjai érdemben csökkenhetnek.
Van viszont egy óriási veszély, a REPowerEU nevű tervezet. Ennek a javaslatnak a célja az, hogy megszűnjön az unió függősége az orosz gáztól – Lantos drámaibb megfogalmazása szerint az, hogy Magyarországot nehezebb helyzetbe hozza az EU, és magasabb legyen a gázár.
Kis, moduláris atomreaktorok (SMR) telepítéséről egyezett meg Donald Trump és Orbán Viktor, miközben az egyik ilyen erőmű amerikai kísérlete a költségek elszállása miatt kudarcba fulladt, és a biztonsági kockázatuk semmivel sem kisebb, mint a hagyományos atomerőművé, és nagy a vízigényük is – egy ilyen helyzetben miről állapodott meg Orbán és Trump? Ezt kérdezte Csárdi Antal a minisztertől. Ez ugyanolyan atomerőmű, komoly engedélyezési eljárás lesz, mint amilyen egy nagy erőműnek kell – ígérte Lantos. Azt is elmondta: a washingtoni tárgyaláson született egyezség nem kötelezettséget tartalmaz, nincs eldöntve sem az, hogy mikor, sem az, hogy hova építenének erőművet. Szerinte nem igaz az, hogy az ilyen erőművekhez rengeteg víz kellene.
Tordai Bence is nemzetközi ügyekkel indított, ő arról beszélt: 90 százalék fölötti a kitettségünk Oroszországnak, ráadásul sokszor a piaci ár fölött vesszük az ottani energiahordozókat. A háztartások energiai korszerűsítése rosszul áll, így sokkal több pénzt kell szánni azok felfűtésére, a legfontosabb energiafelhasználási mutatókban rosszabbul állunk az EU legtöbb országánál, a magyar kormány pedig kerékkötője az uniós klímacéloknak – sorolta. És azt is megkérdezte, hogyan kaphatott földgáz-kereskedelmi engedélyt több olyan orosz hátterű cég, amely már kezdésként is gyanús lehetett, majd 70 milliárd forinttal megkárosították az államot?
Lantos Csaba a bizottsági meghallgatásán
Cabrera Martin
A miniszter azt válaszolta: teljes tévedés, hogy a piaci ár fölött szerezzük be az energiát, „van egy újságíró, aki ezt állítja, ne higgyenek neki”. A földgázcsalás kapcsán a NAV-ot dicsérte, amiért felderítették az áfa nem befizetését.
Tordai arról is beszélt, hogy a Mol-leány Mohu Zrt. rossz hatékonysággal és nagy veszteséggel működik, ráadásul az EU kötelezettségszegési eljárást is indított a hulladékgazdálkodási koncesszió miatt. Hogyan lehetséges az, hogy miközben az EPR-díjak kirívóan magasak, a Mohu masszívan veszteséges – kérdezte.
Az, hogy a Mohu veszteséges, az nem azt mutatja, hogy hatékonytalanul működik, hanem azt, hogy amit vállaltak, az a bevételekből nem volt finanszírozható – mondta a miniszter. De ez szerinte még jó is, mert azt mutatja, hogy lett valaki, aki vállalja ezt a veszteséges munkát.
