Egyre forróbb a helyzet Brüsszelben a Donald Trump által belengetett Grönland-vámok miatt, az Európai Unió már a még soha ki sem próbált, "kereskedelmi páncélökölnek" becézett eszköz bevetését fontolgatja, írja a Politico.
A Gazdasági Kényszerítés Elleni Eszköz nevű megoldást még 2022-ben dolgozta ki az Európai Bizottság és Tanács, az Európai Parlament kérésére, eredetileg azért, hogy vissza tudjanak vágni Kínának a kereskedelmi visszaélésekért. Élesítése lehetőséget adna az EU-nak, hogy ellenvámokkal és befektetési korlátozásokkal válaszoljon az ellene gazdasági kényszerítésnek ítélt kereskedelmi gyakorlatokkal fellépő államok ellen.
"E megbízás azt mutatja, hogy a Tanács fokozottabban részt kíván venni a döntéshozatali folyamatban, és végrehajtási hatásköröket ruház saját magára, hogy meghatározhassa, mi minősül gazdasági kényszerítésnek. Az Európai Bizottság megtartja végrehajtási hatáskörét az uniós válaszintézkedésekről szóló döntések meghozatala tekintetében, azonban biztosítania kell a tagállamok erőteljesebb bevonását e döntésekbe"
- áll az eszközt bemutató dokumentumban, mely szerint továbbá az eszköz lehetséges válaszlépései között
"szerepelhet különböző kereskedelmi korlátozások bevezetése, például megemelt vámok, import- vagy exportengedélyek, illetve a szolgáltatások, a közbeszerzés vagy a közvetlen külföldi tőkebefektetések terén bevezetett korlátozások. Ezeket az intézkedéseket visszaható hatály nélkül és az okozott kárral arányosan alkalmaznák."
A Gazdasági Kényszerítés Elleni Eszköz bevetését a Politico szerint a centrista és balos uniós politikusok szorgalmazzák. „Az EU-nak fel kell készülnie célzott és arányos ellenintézkedések bevetésére. Az EU Gazdasági Kényszerítés Elleni Eszközének aktiválását kifejezetten meg kell fontolni, mivel azt pontosan az ilyen jellegű gazdasági megfélemlítési helyzetekre tervezték,” írta szombat éjjel az X-en Valérie Hayer, az Európai Parlament centrista Renew Europe csoportjának vezetője.
Hayer európai párttársa, Emmanuel Macron francia elnök először saját X-posztjában nem támogatta kifejezetten ezt a megoldást, de utalt a lehetséges megtorlásra azzal, hogy az európaiak „egységes és összehangolt módon fognak reagálni, amennyiben (Trump vámjait) élesítik”. Később már azt mondta, Franciaország nevében kérni fogja az eszköz élesítését.
Mindeközben kétségessé vált a Donald Trump és Ursula von der Leyen által múlt nyáron megkötött alku ratifikálása is, mely 15 százalékban állapította meg az EU-ra vonatkozó amerikai importvám szintjét. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy lépéseket tegyen az alku törvényerőre emelésének megakadályozásáért, miután Manfred Weber, a konzervatív párt vezetője szombaton kijelentette, hogy „jelenleg nem lehetséges” jóváhagyni a megállapodást.
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa a Deutsche Wellének adott szombati interjújában azt mondta, hogy a jelenlegi feszültségek fényében „nagyon bonyolult” lenne jóváhagyni az EU-USA kereskedelmi megállapodást, de ő akkor nem említette a kereskedelmi páncélököl alkalmazását. „Csak azt szeretném kiemelni, hogy ez (a Mercosur kereskedelmi megállapodás) több mint ellensúlyozni fogja az Egyesült Államok által kivetett megnövekedett vámok negatív következményeit” – mondta Šefčovič a lapnak.
Mint megírtuk, a Grönland-vámok miatt vasárnap délután ötre rendkívüli gyűlésre hívták össze az EU-s nagyköveteket, az unió pedig "határozott választ" ígért a februártól esedékes újabb Trump-vámra, mely kezdetben 10 százalékos lenne, júniustól pedig 25, és a Grönland amerikai felvásárlását ellenző országokra szabnák ki. Trump szerint eddig lennének érvényben, míg a hatalmas sziget eladásáról teljesen meg nem állapodtak.
