Rendkívüli gyűlésre hívták össze az uniós nagyköveteket Trump Grönland-vámjai miatt

Az EU "határozott választ" ígér, miközben a tagállami vezetők sorban ítélik el az amerikai elnök újabb zsarolási kísérletét.

  • HVG

Rendkívüli ülésre hívták össze vasárnap az Európai Unió nagyköveteit Brüsszelbe, Donald Trump újabb, Grönland megszerzésével kapcsolatos vámfenyegetése miatt. A nagyköveteket az EU soros elnökségét betöltő Ciprus hívta össze, a találkozó este ötkor kezdődik, írja a Sky.

Mint ismert, az amerikai elnök februártól első körben 10 százalékos tarifa kivetését helyezte kilátásba azokra az országokra, amelyek nem támogatják Grönland amerikai megszerzésének terveit. A vám júniustól 25 százalékosra emelkedne, és Trump elmondása szerint egészen addig érvényben maradna, míg tető alá nem hozzák a Grönland "teljes és totális" megvásárlásáról szóló szerződést.

https://hvg.hu/gazdasag/20260117_trump-vamokkal-fenyegeti-europat-gronland-miatt

Az EU "határozott választ" ígért, miután a belengetett, Franciaországot, Németországot, Dániát, Hollandiát, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svédországot és Finnországot célzó büntetővám újranyitja azt a kereskedelmi szakadékot, melyről az EU úgy vélte, hogy a tavalyi, 15 százalékos uniós importvámról szóló Trump-Von der Leyen megállapodással sikerült betemetni.

António Costa, az Európai Tanács elnöke Trump taktikáját mint a „jólét” fenyegetését bírálta, mondván: „Megnyitnunk kell a piacokat, nem pedig bezárnunk azokat. Gazdasági integrációs övezeteket kell létrehoznunk, nem pedig vámokat kell emelnünk.” Costa a Politico szerint szombaton Paraguayban, az EU-Mercosur megállapodás aláírását követően kommentálta így az újabb vámfenyegetést. „Koordinálom az Európai Unió tagállamainak közös válaszát ebben a kérdésben” - mondta.

Csütörtökön egy kisebb NATO-csapat landolt Grönland fővárosában, Nuukban egy felderítő és támogató misszió részeként, Trump szerint "ismeretlen okokból." „Megleptek az elnök kijelentései” – mondta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter egy közleményben. „A grönlandi fokozott katonai jelenlét célja, amelyre az elnök utal, az Arktisz biztonságának fokozása. Egyetértünk az Egyesült Államokkal abban, hogy többet kell tennünk, mivel az Arktisz már nem alacsony feszültségű terület. Pontosan ezért lépünk fel mi és a NATO-partnereink teljes átláthatóság mellett, amerikai szövetségeseinkkel együtt” – mondta Rasmussen.

https://hvg.hu/vilag/20260114_hetszaz-milliard-dollaros-ajanlat-trump-gronland

Von der Leyen is megvédte az európai katonák bevetését, mondván, hogy „a szövetségesekkel közösen végrehajtott, előre koordinált dán gyakorlat az északi-sarkvidéki biztonság megerősítésének szükségességére reagál, és senkire sem jelent veszélyt”. A tarifákról pedig azt írta az X-en: „A vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és veszélyes lefelé irányuló spirált kockáztatnának.”

„Kína és Oroszország biztosan imádja ezt” – írta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője szintén az X-en. „Ők azok, akik profitálnak a szövetségesek közötti megosztottságból. Ha Grönland biztonsága veszélyben van, a NATO-n belül tudjuk ezt kezelni,” írta, majd hozzátette: „A vámok azzal fenyegetnek, hogy elszegényítik Európát és az Egyesült Államokat, és aláássák közös jólétünket.”

Emmanuel Macron francia elnök Grönland támogatását Ukrajna védelméhez hasonlította, és azt mondta, hogy Párizs kiáll partnerei „szuverenitásának és függetlenségének” mellett. „Semmilyen megfélemlítés vagy fenyegetés nem fog minket befolyásolni, sem Ukrajnában, sem Grönlandon, sem a világ bármely más részén, amikor ilyen helyzetekkel szembesülünk” – írta Macron az X-en. „A vámfenyegetések elfogadhatatlanok, és nincs helyük ebben a kontextusban. Az európaiak egységes és összehangolt módon fognak rájuk reagálni.”

Keir Starmer brit miniszterelnök „teljes tévedésnek” nevezte az új vámokat, és azt mondta, hogy felveti az ügyet a Fehér Házban.

Az új amerikai vámokra reagálva Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy nyilatkozatban kijelentette, hogy az európai országok „nem hagyják magukat zsarolni. (...) Ez egy olyan uniós kérdés, amely sokkal több országot érint, mint amennyit most kiemelnek. Svédország jelenleg intenzív tárgyalásokat folytat más uniós országokkal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal az összehangolt válaszlépések érdekében”.

Hozzászólások