Javult a helyzet, de még mindig rengeteg magyar fél attól, hogy rosszabb lesz egy év múlva az anyagi helyzete

Némileg optimistábban várják a következő 12 hónapot a magyar háztartások a Magyar Nemzeti Bank negyedévente közzétett lakossági megtakarítási felmérésének most megjelent verziója szerint.

A friss jelentés 2025 negyedik negyedévét tükrözi, aszerint a tavalyi év utolsó három hónapjában már egy éve folyamatosan csökkent a következő 12 hónapban rosszabb anyagi helyzetet várók aránya. A jegybank legutóbb az orosz–ukrán háború kitörése előtt mért ennél kedvezőbb adatokat.

Az előző negyedévhez hasonlóan most is a nyugdíjas korú főkeresővel rendelkező háztartások esetében mértek nagyobb csökkenést: 5 százalékponttal, 48 százalékra esett a pesszimisták aránya. A munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások körében 31 százalékra csökkent a rosszabb helyzetre számítók aránya, míg azok aránya, akik jobb évet várnak, 2 százalékponttal, 23 százalékra emelkedett.

Az idei évre vonatkozó inflációs várakozások előző két felmérésben látott csökkenése viszont megállt, sőt, átlagban a 2025 második negyedévi szintre emelkedett vissza, 8,2 százalékra a szeptemberi 7,6 százalékról. A két évre előretekintő várakozások 7,9 százalékra nőttek (7,5 százalékról). Mindkettő meghaladja az MNB inflációs célszintjét – vagyis az emberek nagyobb pénzromlást várnak idén, mint a jegybank.

Ez az MNB-jelentésben nem szerepel, mi tesszük hozzá: az, hogy a saját anyagi helyzetüknél stabilizálódást várnak a háztartások, miközben intenzívebben emelkedő árakkal számolnak, azt vetíti előre, hogy továbbra is a megtakarítás lesz a fókuszukban, nem pedig a költekezés. Ha tényleg így lesz, az vissza fogja fogni a gazdasági növekedést.

Az MNB-jelentésre visszatérve: az egy évre előretekintő forint–euró árfolyam-várakozások mediánja a forint negyedik negyedévben látott erősödéséhez igazodva 386 forint/euróra csökkent, így továbbra is elmondható, hogy az aktuális spot árfolyamról nem várnak elmozdulást a háztartások.

Az Otthon Start Program hatására továbbra is rekordszinten áll a jelzáloghitelt felvenni tervezők aránya, ami egyúttal a bármilyen hitelt felvenni tervezők arányát is 3 éves csúcsra emelte. Ezzel párhuzamosan az ingatlantulajdonosok 7 százaléka tervez ingatlant eladni, főként lakáscélra költenék a befolyó összeget. A következő egy év során ingatlant eladni tervezők a bevételük 11 százalékát fektetnék állampapírba.

https://hvg.hu/gazdasag/20260202_ingatlan-eladas-vasarlas-hasznalt-lakas