Szijjártó: Magyarország az Európai Bírósághoz fordult, mert nem engednék, hogy orosz gázt vegyen

Megígérték, megcsinálták: Magyarország megtámadta az orosz energiaimportot betiltó, brüsszeli REPowerEU-rendelet az Európai Bíróságon, a per végigviteléhez azonban a kormánypártoknak meg kell nyerniük a választást – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-nek.

Mint ismert, január végén az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, amely fokozatosan megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az EU-ba. A döntés mérföldkőnek számít az unió energiapolitikájában, és kulcsfontosságú eleme a REPowerEU célkitűzésnek, amely az orosz energiától való függőség megszüntetését tűzte ki. Szlovákia és Magyarország nemmel szavazott.

A megszavazott döntés mára hivatalosan is megjelent, mindezt pedig Szijjártó így kommentálta:

Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország szempontjából csak drágább és kevésbé megbízható megoldások léteznek. Az orosz kőolaj és földgáz nélkül sem az ország energiaellátásának biztonsága nem garantálható, sem nem lehetséges a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása. Mi megvédjük a magyar embereket, megvédjük a magyar családokat, és nem engedjük, hogy Brüsszel megölje a rezsicsökkentést. Továbbra is az olcsó orosz kőolajra és földgázra alapozzuk Magyarország energiaellátásának biztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását.

Ennek érdekében Szijjártó szerint a magyar kormány, ahogy korábban jelezte, benyújtotta a keresetét az Európai Bírósághoz, kérve az intézkedés megsemmisítését. A beadványukban három dologra hivatkoznak:

• A kormány szerint Brüsszelnek nem volt joga ilyen határozatot hozni, ugyanis energiahordozók importját csak szankciókkal lehetne megtiltani, az pedig egyhangú döntést igényelne. Szijjártó-kommentár: "Egy vicc, hogy egy kereskedelempolitikainak álcázott intézkedést fogadtak el."

• A második kormányérv, hogy az EU-nak nincs is hatásköre ilyen intézkedést hozni, minthogy az alapszerződésben kikötötték, hogy minden tagállam maga dönthet arról, hogy kitől, s milyen energiahordozókat vásárol.

• "Harmadrészt pedig, az Európai Uniónak van egy szabálya, amit úgy hívnak, hogy az ’energiaszolidaritás elve’. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az európai uniós országok energiaellátásának biztonságban kell lennie. Nyilvánvalóan ez a brüsszeli döntés ezt felrúgja, Magyarország esetében mindenképp" – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó szerint a per valószínűleg egy és háromnegyed-két évig fog tartani. A külügyminiszter szerint ahhoz, hogy ezt a pert végigvigyék, a kormánypártoknak meg kell nyernie az áprilisi választást, mert "látszik, hogy a másik oldalon sorakoznak azok a szakértők a nemzetközi energiavilágból, akik korábban is amellett lobbiztak, hogy végre ne Oroszországból vegyünk olcsó energiahordozókat, hanem vegyünk drágábban a nyugati vállalatoktól. Tehát nyilvánvalóan, hogy ha a másik oldal nyerné a választást, ezt a pert nem vinnék végig, és akkor jönne a rezsiköltségek háromszoros emelkedése. Azt javaslom, ezt ne próbáljuk ki" – tanácsolta Szijjártó.

Hogy Magyarország belerokkanna, ha nem vehetne több orosz energiát, az szakmailag megalapozatlan állítás, és a magyarok többsége szerint is a kormánypropaganda kamuja. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője nemrég arról nyilatkozott lapunknak, hogy az olcsó orosz gáz csak mítosz, és ezt az is alátámasztja, hogy az Eurostat nyilvántartása alapján novemberben is majdnem minden, Oroszországtól még vásároló uniós tagállam olcsóbban kapta az orosz gázt, mint mi.

Az orosz olaj az ukrajnai invázióra válaszul érkezett nyugati szankciók miatt kialakult árelőnye pedig már rég elolvadt. Igaz, amíg tartott, addig se csökkentek idehaza az üzemanyagárak, legalább részben feltehetőleg azért, mert az akkor valóban nagyon olcsó orosz olajon képződött extraprofitot a kormány szinte teljes egészében elvonta a Moltól.