Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda kora délután Moszkvából posztolt a Facebookra egy videót, amelyben arról beszélt: a világban zajló háborúk rendkívüli kihívások elé állítják Magyarország nemzetbiztonságát és energiabiztonságát is.
Ezen a ponton megemlítette azt a kormányzati narratívát, miszerint az „ukránok blokkolják a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, a horvátok pedig egyelőre vitatják a jogunkat arra nézve, hogy orosz kőolajat vásároljunk tengeri útvonalon”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor úgy érvelt, hogy a javításokhoz tűzszünetre lenne szükség, a karbantartók ugyanis nem tudják megközelíteni a helyszínt az orosz drónok támadásai miatt. A horvát gazdasági miniszter pedig a vádakra úgy reagált, hogy szuverén államként „nem kötelességünk semmilyen nyomásnak engedni, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog sehol nem írja elő, hogy kötelesek lennénk orosz kőolajat szállítani” – mondta Ante Susnjar.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az izraeli-amerikai offenzíva nyomán Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami miatt a globális tengeri olaj- és földgázszállítás került kihívások elé.
Ebben a helyzetben „azért vagyok Moszkvában, hogy garanciát kapjak arra, hogy az energiaellátás biztonságához szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget a megváltozott körülmények és a globális energiaválság dacára az oroszok változatlan áron Magyarország számára leszállítják" – mondta a tárcavezető.
Hozzátette: ha ezt a garanciát megkapja, akkor egy feladat marad: biztosítani kell, hogy ezek a mennyiségek el is jussanak Magyarországra, mert ezek szükségesek a rezsicsökkentés fenntartásához. Kiemelte:
Ha az Oroszországból származó olcsó energiahordozók nem érkeznének meg, akkor sajnos a rezsicsökkentést is el kellene felejteni.
Szijjártó beszélt kiutazásának egy másik okáról is: szerinte „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak vagy eltűntek, de vannak olyanok is, akik orosz hadifogságba estek (a külügyminiszter hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet az általa kényszersorozásnak hívott intézkedések miatt).
Ismeretes, hogy az olcsóbb orosz kőolaj (az Ural) és az irányadó Brent közötti árkülönbségen a Mol évente több mint 350 milliárd forintot keres, ennek azonban 95 százalékát az állam extraprofitként elvonja, és a rezsicsökkentés finanszírozására fordítja.
https://hvg.hu/gazdasag/20260216_orosz-nyersolaj-importja-baratsag-koolajvezetek-mol-magyar-kormany-adria-koolajvezetek-fuggoseg
Hadifoglyok „hazahozatala”
Szijjártó szerint két olyan emberről szereztek nemrég tudomást, akik hadifogságban vannak, és akik a magyar állam segítségét kérték. A tárcavezető reméli, hogy „a mai megbeszélések után többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”, magyarán hogy Oroszország szabadon bocsát két ukrán hadifoglyot, akiket Szijjártó Péter ezek szerint Magyarországra szállítana.
Nyitott kérdés marad, hogy ezeket a foglyokat Moszkvában helyezték-e el, ha pedig nem, akkor minden bizonnyal egy előre egyeztetett akcióról van szó, és így valójában nem is lehet kérdés, hogy Oroszország szabadon bocsátja-e az ukrán-magyar katonákat.
https://hvg.hu/360/20260218_baratsag-leallas-mol-strategiai-keszlet-adria-ellatas-import-olaj-mi-varhato
