Teljesen indokolatlan a magyar függés az orosz olajtól, de legalább a Mol és az Orbánhoz köthető körök jól járnak vele

Több mint 92,3 százalékra  emelkedett az orosz nyersolaj aránya magyarországi olajimportban 2025-ben. Ez az arány, 2021-ben, az oroszok ukrajnai inváziója előtt még csak 61 százalékos volt. Magyarország annak ellenére vásárol egyre több orosz olajat, hogy rendelkezésére állnának valós alternatívák – emlékeztetnek a Centre for the Study of Democracy friss tanulmányában.

Az Oldani a köteléket – Az orosz olaj nem nélkülözhetetlen Közép-Európában címmel hétfőn közzétett elemzés készítői megállapítják: a magyarok oroszolaj-függőségének semmi köze bármiféle technikai vagy gazdasági szükségszerűséghez, annál inkább politikai és kereskedelmi döntésekhez, amelyekkel továbbra is számottevő bevételt biztosítanak a Kreml számára.

A jelentésben végigveszik és cáfolják a magyar kormány – és az orosz nyersolajat magyarországi és szlovákiai finomítóiban jó haszonnal feldolgozó – Mol érveit, amikkel halogatják a leválást, és indokolják a szankció alóli mentességre vonatkozó kéréseket, és bemutatják, miért éri meg a Mol-nak (és a magyar államnak) kitartani az orosz olaj mellett.

https://hvg.hu/gazdasag/20251128_Energiaklub-idea-intezet-orosz-energiafuggoseg-felmeres

Valóban drága és kevés lenne az Adria?

Magyarország egyik fő érve az orosz olajról való leválás ellen, hogy a tengeri úton érkező olajat a Horvátországon keresztül ideszállító Adria kőolajvezeték kapacitása elégtelen, a tranzitdíj pedig túl magas. A jelentésben megállapítják: ezt, semmiféle adat nem támasztja alá. 

A horvát vezetéken továbbított olaj után például 2024-ben 12,22 eurós tonnánkénti tranzitdíjat (ami 1,2 százalékos felárat jelent), míg a Barátságon (nyitóképünkön Százhalombattán, fotó: Túry Gergely) át idecsorgó orosz nyersolaj után 21 eurós tonnánkénti tranzitdíjat fizettek (ami 4,5 százalékos felár). Vagyis az Adrián történő szállításért kért tranzitdíj valójában majdnem csak feleannyi, mint amennyit a magyar vevő az Ukrajna területén, konfliktuszónán át húzódó vezetéken érkező olaj továbbításáért kifizet – idézték a jelentésről szóló közleményben Isaac Levit, a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) politikai és energetikai elemzőcsoportjának vezetőjét.

https://hvg.hu/kkv/20251120_mol-slovnaft-europai-bizottsag-janaf

A jelentés azt is kétségbe vonja, hogy nem lenne elegendő az Adria szállítási kapacitása – amire a közelmúlt idevágó tesztjei nyomán hivatkozott a Mol. Megállapítják, hogy az Adria 14,4 millió tonnás éves szállítási kapacitása teljes mértékben kielégítheti a magyar és szlovák igényeket, de más lehetőség is lenne: például az ehhez hasonló, 14,5 millió tonnás éves szállítási kapacitással bíró ukrajnai Odessza-Brody vezeték, amelyen – felújítása esetén – ugyancsak képes lenne Magyarország tengeri kikötőből nem orosz eredetű olajat importálni.

Mi van a finomítói átállással?

A magyar finomítók technológiailag képesek lennének a nem orosz nyersolaj feldolgozására – állapítják meg, jelezve, hogy ennek lehetőségét Huff Zsolt, a Mol downstream termelés igazgatója sem vetette el korábban.

https://hvg.hu/360/20251003_hvg-levalas-orosz-olaj-adria-kulonleges-iszony

Arra is emlékeztetnek, hogy 2019 áprilisa és júniusa között egy, a Barátság kőolajvezetéket érintő szennyezés miatt a Mol hónapokon keresztül volt képes többségében nem orosz olajat importálni és feldolgozni minden gond nélkül, az orosz olaj aránya ekkor 48 százalékra csökkent. Megjegyzik, hogy sem Csehország, sem Bulgária – amelyek már leváltak az orosz olajról 2024 és 2025 során – nem szenvedett semmiféle ellátási sokkot, és az ottani üzemanyagárak azóta is legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban.

Akkor mégis miért ragaszkodnak hozzá?

Pénzért biztosan. A jelentés készítői kiszámolták, mekkora hasznot hoz a Molnak az üzlet. A magyar olajcég 2025 során tonnánként 354 és 490 euró (136-186 ezer forint volt tavaly év végi árfolyamon) közötti összegeket fizetett az orosz olajért, miközben a Brent tonnánkénti világpiaci ára 402 és 554 euró (155-213 ezer forint) között alakult. Ez 6,9 és 12 százalék közötti kedvezményt jelent. Mint írják

ez a különbség, elég nagy maradt ahhoz, hogy az alternatív beszerzési források keresése helyett továbbra is inkább az orosz olaj megvásárlására ösztönözze a céget.

2024 januárja és 2025 augusztusa között átlagosan ötödével kevesebbet fizetett Magyarország az orosz nyersolajárt, mint amennyiért nem orosz olajat vehetett volna. Az árkülönbözeten 2025 során pedig havonta átlagosan 47,3 millió euró megtakarítást ért el a Mol. A jelentésben azt is jelzik, hogy eközben az általa megvásárolt olajmennyiség után ennek az összegnek jó kétszeresével, havi 85,8 millió eurónak megfelelő összeggel nőttek az orosz költségvetési bevételek, amiből az Ukrajna elleni háborút is finanszírozzák.

De legalább a magyar fogyasztók jól jártak vele?

A Mol extra bevétele nem a hazai fogyasztóknál csapódott le. A jelentésben megállapítják, hogy 2025-ben a 95-ös benzin nettó (adótartalom nélküli) heti átlagára Magyarországon 18 százalékkal volt magasabb, mint Csehországban, a dízelolaj esetében pedig 10 százalék volt a különbség a csehek javára, akik pedig tavalyra már leváltak az orosz olajról. Szlovákiában ugyanekkor a benzin esetében 6 a dízel esetében 7 százalékkal voltak a cseh szint felett a heti nettó (adótartalom nélküli) átlagárak. 

Az orosz olajárkedvezményből származó haszon így csakis a Magyarországon és Szlovákiában egyedüliként olajfinomítót üzemeltető Molnál, illetve tulajdonosainál csapódott le – állapítják meg. A cég működési bevételei ennek is köszönhetően 30 százalékkal nőttek az ukrajnai orosz invázió előtti szinthez képest. A Molban pedig – mint a jelentésről szóló közleményben emlékeztetnek – összesen 30,49 százalékos tulajdonnal bír három olyan alapítvány is, amelyek Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthetők, és amik révén lehetővé válik, hogy 

a magyar államra rátelepült legbefolyásosabb hálózatok felé csatornázzák Mol által az orosz nyersolaj kedvezményes árán elért többletnyereséget.

Bár nem nevesítik őket, vélhetően a körülbelül 10-10-10 százalékos Mol-tulajdonrésszel bíró Mathias Corvinus Collegium Alapítványra, a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványra és a Mol–Új Európa Alapítványra gondolhatnak. Ezek az alapítványok az elmúlt években valóban egyenként több tízmilliárdos osztalékhoz – tavaly fejenként 22 milliárdhoz – jutottak a Moltól. A Molnak az árfolyamkülönbségből fakadó nyereségével kapcsolatban ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy azt a kormány különadóval el is vonta a cégtől vagyis inkább a magyar állam keresett jól rajta.

Na és akkor?

A jelentés rávilágít, hogy bár Magyarország kitartóan ellenáll az orosz olajról 2027-ig való leválást célzó uniós szándékoknak – amik véghezvitelét az USA is szorgalmazza –, és képes még az európai bíróság elé is vinni a kivezetésről szóló tervet, 

valójában sem technikai, sem gazdasági szükségszerűségek nem indokolják ezt a hozzáállást. 

https://hvg.hu/gazdasag/20260202_szijjarto-repowereu-rendelet-orosz-gaz-olaj-betiltasa-per-europai-birosag

A készítők ennél fogva szorgalmazzák

• az Európai Bizottság januári indítványának a mielőbbi elfogadását, amely úgy módosítaná a REPowerEU-ról szóló rendeletet, hogy az mind Magyarország, mind Szlovákia számára kötelezővé tegye az orosz nyersolajtól való függőség felszámolását, „amilyen hamar csak lehetséges, de nem később mint 2027”,

• az EU-t, hogy határozzon meg kötelező célokat a két tagállam számára az orosz olajimport mennyiségének fokozatos csökkentésére, majd 2026 végi végleges kivezetésére,

• és a Molt, hogy engedje, hogy idén év végén lejárjon Lukoillal olajszállításra kötött hosszú távú megállapodása,

• az EU-t hogy kezdeményezze a horvát Janaf tranzitdíjainak független auditálását és biztosítson keretrendszert az ezzel kapcsolatos viták rendezésére, valamint hogy

• tiltsák meg Magyarország számára, hogy orosz nyersolajat továbbítson területén át a szerbiai Pancevo finomítóhoz, különösképpen annak fényében, hogy a Mol felvásárolja a NIS szerbiai olajvállalatot a GazpromNefttyől. A tiltás híján ugyanis attól lehet tartani szerintük, hogy a magyarok a fenti üzlettel további kiskaput nyitnak az orosz nyersolaj számára, továbbra is aláásva az EU leválási terveit.

https://hvg.hu/360/20260120_mol-nis-gazprom-szerbia-szankcio-olaj-adria