Ma valóban létezik „a gonosz tengelye”, amelyben olyan rezsimek és politikai mozgalmak alkotnak koalíciót, amelyeket a demokrácia és a szabadság iránti gyűlölet köt össze – írta a Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász egy, a honlapján megjelent cikkben.
Krugman felidézte: a kifejezést 2002-ben alkotta meg George W. Bush akkori amerikai elnök, és Irakot, Iránt és Észak-Koreát értette alatta. Tette ezt úgy, hogy ezeknek az országoknak semmi közük nem volt a szeptember 11-i terrorcselekményekhez, és bár mindhárom rezsim valóban gonosz volt, Irak és Irán inkább egymás ellenségei voltak, Észak-Koreával pedig mindkettőnek alig voltak kapcsolatai.
A közgazdász szerint a mai tengely inkább nevezhető „az autokrácia tengelyének”, és legfontosabb szereplői közé tartozik Vlagyimir Putyin orosz elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, olyan jobboldali európai politikai mozgalmak, mint például a német „neonáci” AfD, valamint a Trump-adminisztráció.
És ellentétben Bush képzeletbeli csoportosulásával, az autokrácia tengelye valódi szövetség
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ebben a tengelyben a szövetségesek szükség esetén segítik egymást. Krugman itt Trump legfrissebb, néhány nappal ezelőtti kiállására utalt, amikor az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon azt írta: szavazzatok Orbán Viktorra, mert „igaz barát, harcos és győztes”.
https://hvg.hu/itthon/20260325_donald-trump-orban-viktor-szavazas-valasztas-magyar-kormany-egyesult-allamok
„És pontosan ezt teszi Trump Orbán Viktorért. Annak ellenére, hogy a magyar médiát az Orbán-pártiak ellenőrzik, és széles körű választási csalások történtek, Orbán pártja, a Fidesz komoly veszélyben van, hogy a következő választásokon elveszíti a hatalmat. Trump ezért siet a segítségére, és extravagáns támogató nyilatkozatokat tesz, amint az a fenti Truth Social-bejegyzésből is látható. Ezen túlmenően JD Vance a választások előtt néhány nappal Magyarországra látogat, gyakorlatilag a Fidesz kampányának támogatására” – írta a közgazdász.
Krugman szerint a külföldi vezetők érdekében folytatott nyílt politizálás ellentétes az amerikai kormányok hagyományával, és „fülsüketítő felháborodás törne ki, ha egy külföldi kormány hasonló módon beavatkozna az amerikai választásokba”.
„Trump nyílt hűsége az autokráciák tengelyéhez most – Amerika kárára – az Irán elleni katasztrofális háborújában nyilvánul meg. Minden jel szerint Oroszország kiterjedt támogatást nyújt Iránnak, valós idejű célpontadatokat szolgáltatva az amerikai hadihajók és repülőgépek helyzetéről. Ukrajna szerint Oroszország műholdas felvételeket készített egy szaúd-arábiai amerikai támaszpontról, alig néhány nappal azelőtt, hogy Irán megtámadta a támaszpontot, megsebesítve több amerikai katonát és megsemmisítve egy kulcsfontosságú felderítő repülőgépet. Nyugati hírszerzési források szerint Oroszország kifinomult drónokkal látja el az iráni rezsimet. Trump mégis továbbra is kitartóan védi Putyint, és egyre nyíltabban támogatja Putyin ukrajnai invázióját” – magyarázta, majd úgy fogalmazott:
Az árulás szinte felfoghatatlanul mély.
Végül arról írt, azt még megérti, hogy Trump vonzódik az olajállamok autokratái iránt, „mert ők végül is elhalmozhatják őt magánrepülőgépekkel, milliókkal a hiú bálterméhez, és százmillió dollárokkal a kriptovaluta-csalásához”, de sem Orbánnak, sem Putyinnak nincs ilyen mély zsebe, és „az átlagos amerikai választók körében sem tudnak neki politikai tőkét biztosítani.”
„Így egyértelmű, hogy a MAGA, a Fidesz és a putyinizmus közötti rokonság fő forrása valami nyersebb és ősi: a rasszizmus, az etnonacionalizmus és a társadalmi illiberalizmus iránti elkötelezettség. Ellentétben azokkal az európaiakkal, akik azért bírálják Trumpot, mert megszegi a normákat és invázióval fenyegeti szövetségeseit, Trump a magabiztos, álnok és hatalomvágyó erős emberek társaságában elemében van” – összegzett Paul Krugman.
