A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint az európai átlagnál jobban fog teljesíteni a magyar gazdaság. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az elmúlt négy év adataival nem büszkélkedhetünk.
Az iráni háború globális gazdaságot fékező hatására figyelmeztetett friss világgazdasági kilátásokat elemző jelentésében (WEO) a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az elemzés kedden közzétett összefoglalója szerint a világgazdaságot már tavaly is kihívás elé állította a világpolitikai bizonytalanság, illetve a nemzetközi kereskedelmet akadályozó intézkedések, idén pedig az iráni konfliktus jelent „komoly próbatételt” a piaci szereplők számára.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
Mint írják, még ha a Hormuzi-szoros forgalmának drasztikus visszaesésével járó háború időtartama és kiterjedése is korlátozott marad, a globális növekedés a 2026-os évre akkor is 3,1 százalékra lassul (a 2025-ös 3,4 százalékról), ami várhatóan 2027-re is csak egy tized százalékponttal emelkedne. A növekedés lassulása és a növekvő infláció leginkább a feltörekvő piacokat és a fejlődő országok gazdaságait hozhatja majd nehéz helyzetbe – tették hozzá.
Súlyos válságra utalnak Oroszország gazdasági adatai, ám az iráni háborúnak köszönhetően Moszkva átmenetileg fellélegezhet: az olaj drágul, az USA részlegesen felfüggesztette az orosz olajexport blokádját, így az ország költségvetési bevételei ismét nőni kezdtek.
Európa esetében a jelentés még kisebb növekedéssel számolt: az idei évre átlagosan 1,4 százalékos, 2027-re pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Ehhez képest Magyarországnak – mint Európa fejlődő, általában nagyobb arányú növekedést mutató régiójába tartozó gazdaságnak – még valamivel jobb eredményt jósoltak: az idei évre 1,7 százalékos reál-GDP növekedést, a jövő évre pedig 2 százalékosat. Igaz, a tavalyi növekedésben éppen lefelé lógott ki a magyar gazdaság eredménye: az akkori 1,6 százalékos átlagos európai növekedéshez képest mindössze 0,4 százalékos volt a bővülés, de az elmúlt négy év GDP-adataival se büszkélkedhetünk:
Nagy Márton „kamuzással” vádolta a HVG-t. Szerintünk nagyon nincs igaza.
A fogyasztói árak emelkedése szintén a kontinens átlagánál mérsékeltebb lehet Magyarországon az elemzés szerint. Az idei évben az átlagos 5,4 százalékoshoz képest 3,8 százalékosat, 2027-ben pedig az európai 4,3 százalékosnál 1,8 százalékponttal alacsonyabb árnövekedést valószínűsít az előrejelzés.
A háztartások inflációs érzékelése és inflációs várakozása is érdemben csökkent. Az egy évre előre tekintő várakozás még mindig 7 százalék fölött áll, ami irreálisan magas. Több háztartás tervez megtakarítani a következő évben.
A konfliktus elhúzódása vagy további eszkalációja, a világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok távolodása és az újabb kereskedelmi konfliktusok – értelemszerűen – még inkább visszavethetik a növekedést, és a pénzpiacot is destabilizálhatják az IMF szerint. Az egyes gazdaságok sebezhetőségét pedig különösen fokozhatja a magas államadósság, illetve az intézmények hitelképességének romlása – tették hozzá.
Nyitókép: AFP / ANDREW CABALLERO-REYNOLDS
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
