A háztartások anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásaiban tovább csökkent a romló anyagi helyzetet várók aránya mind a munkaképeskorú (31-ről 28 százalékra), mind a nyugdíjas (48-ról 44 százalékra) főkeresővel rendelkezők esetén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarítási felméréséből. Fontos szem előtt tartani: a felmérés adatfelvétele az iráni háború megkezdése után, de még a jelentős piaci turbulencia kialakulása előtt történt.
Az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja (középértéke) 7,2 százalékra csökkent a 2025 negyedik negyedévi 8,2 százalékról,
míg a két évre előretekintő várakozásoké 6,9 százalékra csökkent 7,9 százalékról. Mindkettő továbbra is meghaladja az MNB inflációs célszintjét, ami 3 százalék.
Tegyük hozzá: bár az inflációs várakozások mérséklődtek, azok továbbra sincsenek összhangban se a tényadatokkal (az éves alapú infláció márciusban mindössze 1,8 százalék volt, februárhoz képest mindössze 1,4 százalékkal emelkedtek az árak), de a kilátásokkal (lassú emelkedés után év végére lehet 4 százalék körül az infláció, éves átlagban 3 százalék körül lehet a mutató).
https://hvg.hu/gazdasag/20260408_inflacio-marcius-meglepetes-kilatasok-iran
Az elmúlt egy évben érzékelt infláció szintje 12,2 százalékról 9,9 százalékra esett.
A következő egy évben megtakarítást tervezők aránya 3 százalékponttal, 57 százalékra emelkedett a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások esetén. A növekedésben szerepet játszhattak az év elején megnövekedett családtámogatások az MNB szerint. A hitelfelvételi tervek jelentősen csökkentek, az összes hiteltípus esetében.
https://hvg.hu/360/20260413_valasztas-utan-krizis-koltsegvetes-eu-arak-demografia-munka
