Ambiciózus, de elérhető cél, hogy Magyarország teljesítse a feltételeket és kiolvassza a helyreállítási alap összes forrását, amiből jelenleg 10,4 milliárd euró (3600 milliárd forint) elérhetetlen – írja a Reuters uniós tisztviselőkre hivatkozva.
Korábban az Európai Bizottság közölte, ők nem biztosak benne, hogy a Tisza-kormány minden forrást haza tud hozni:
Lapértesülések szerint a tárgyalások arról folynak, a Magyarországnak járó helyreállítási alapból az asztalon kell-e hagyni a 3,9 milliárd eurós hitelrészt.
A helyreállítási alapból Magyarország 6,5 milliárd euró (2300 milliárd forint) támogatásra és 3,9 milliárd euró (1400 milliárd forint) hitelre lenne jogosult, ezt azonban a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unió befagyasztotta.
Magyar Péter hamarosan felálló kormányának egyik legfőbb feladata ezeknek a forrásoknak a hazahozatala, amire már a választások előtt is nagy erőkkel készültek, az április 12-i választási győzelmet követően pedig Magyar már tárgyalt a témáról Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy szorosan együtt fognak működni az új magyar kormánnyal, hogy sikerüljön eredményt elérni.
Szintén jogállamisági aggályok miatt fagyasztott be az Unió mintegy 7 milliárd eurót (2500 milliárd forint) az EU strukturális alapjaiból, de ezeknek a feloldására nincs olyan szoros határidő, mint a helyreállítási alap esetében, aminek a lehívási határideje augusztus 31-e.
Ahhoz, hogy Magyarország megkapja a pénzt, a kormánynak be kell nyújtania egy tervet arra vonatkozóan, hogy miként akarják azt az előírásoknak megfelelően elkölteni. Emellett teljesíteni kell a jogállamisági feltételeket, és még azt is be kell mutatni, hogy az elköltött pénz egy része eredményesen hasznosult.
A Reutersnek nyilatkozó források szerint ennek a tervnek a benyújtása várhatóan május 27-én megtörténik, Magyar Péter és Ursula von der Leyen tervezett egyeztetésének másnapján. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervet, a kifizetéseket december 31-ig kell folyósítani.
Az uniós források elérése mellett a folyamatban lévő fontosabb ügyeket is áttekintette Magyar Péter az Ursula von der Leyennel folytatott brüsszeli tárgyalásán, az Európai Tanács elnökével pedig a következő uniós csúcs napirendjéről folytatott megbeszélést. A leendő miniszterelnök nyilatkozott a HVG/Eurologusnak.
A hírügynökség megjegyzi, hogy hiába van erős, kétharmados többsége a Tiszának, a szükséges rendelkezések törvénybe foglalása időt vesz igénybe. Magyarország szerencséje, hogy az augusztusi határidő más országokat is szorít, ezért – bár a határidő kitolására nem volt hajlandó – a Bizottság még tavaly júniusban adott több tippet, illetve tettek pár könnyítést is annak érdekében, hogy minden tagállam a lehető legtöbb forrást fel tudja használni.
Senki ne tervezzen hosszabb nyaralást – kérte a kormányalakításra készülő Magyar Péter a friss képviselőktől és a közigazgatásban dolgozóktól. Mostantól a törvények áradnak majd, hogy az uniós források végre megérkezzenek. A határidő szorít, de az EU is a sikerben érdekelt.
Ezen tanácsok közé tartozik, hogy a kockázatos, lassú projektek helyett priorizálják a biztonságos és gyors beruházások irányába, illetve megteremtették annak a lehetőségét is, hogy a helyreállítási pénzt olyan, már folyamatban lévő projektekre is átcsoportosíthatják a kormányok, amelyeket különböző forrásokból, például az EU strukturális alapjaiból finanszíroztak, de ugyanazokkal a célokkal rendelkeznek, mint a helyreállítási alap.
Ez lehetővé tenné a kormányok számára, hogy kihasználják a projektek előrehaladott szakaszát, és augusztusra befejezzék azokat. Szintén a könnyítések közé tartozik, hogy a nagyobb projekteket fel lehet osztani kisebb részekre, amelyek így befejezhetők a nyár végéig.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen múlt heti megbeszélése után szakpolitikai szinten folytatja a munkát a leendő közlekedési és beruházási miniszter.
Emellett a helyreállítási alap pénzeinek 4 százalékát át lehet csoportosítani az EU által támogatott InvestEU beruházási programba, további 6 százalékot pedig egy olyan uniós programba, amely a stratégiai technológiák fejlesztését támogatja.
Végül a kormányok a helyreállítási pénzüket nemzeti fejlesztési bankokba helyezhetik, amelyek ugyanazokat a célokat finanszírozzák, mint a helyreállítási alap – ezt a lehetőséget használta ki például Lengyelország, amely szintén későn fér hozzá a helyreállítási alaphoz, szintén jogállamisági okokból.
Kiderül, mennyit fizetett már ki az EU, mennyi vár lehívásra, és mennyi van befagyasztva.
Nyitókép: AFP / Anadolu / Dursun Aydemir