2010 óta átlagosan 70 százalékkal növekedett a családok reáljövedelme, azonban az Orbán-rezsim által bevezetett támogatási rendszer egyre jobban a többgyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, a 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, gyet, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása révén – olvasható a GKI elemzésében.
Ezek miatt a két- és háromgyerekesek reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. A gyermek nélküliek és az egygyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.
Ebben a lemaradásban a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkentek.
https://hvg.hu/360/20251027_hvg-amig-a-penz-el-nem-valaszt-tulpolitizalt-csaladtamogatas-ptk
Eközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és gyes fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően –, 2024-ben már csak 6-8 százalékot. Ehhez hasonlóan a gyes értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.
Ráadásul az adó-visszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.
Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül.
Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul az infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek. Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak – fejti ki a GKI. A 2, 3 vagy több gyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükséges.
Ezzel szemben a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermek nélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.
A kutatás arra is kitér, hogy az új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó gyest, illetve a családi pótlékot is megduplázná, amely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük).
Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például a „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése – ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt.
Ezek a támogatások – az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben, amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet – arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint.
https://hvg.hu/gazdasag/20251010_csaladtamogatas-segely-szegenyseg-onkormanyzat-babavaro-csok
