Kamatlábhoz kötött házasságok: így válik egyre problematikusabbá a magyar családpolitika

Orbán Viktor 200 ezer magyar megszületését tulajdonítja magának és a kormányának, de a magyar családtámogatási rendszer mélyében súlyos jogi és szociológiai ellentmondások húzódnak meg.

A miniszterelnök szerint az egyre súlyosbodó népességfogyás megállításához két dologra van szükség: anyagi biztonságra és a Szentlélek erejére. Az előbbi tényezőt elviekben biztosító családtámogatásokkal kapcsolatban rendszerint az a legfőbb kritika, hogy annak segítenek, akinek már eleve van mit a tejbe aprítani. Emiatt ritkábban merül fel a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik jobban járnak.

Bár a Heteknek adott interjújában Orbán Viktor leszögezte, hogy az államnak nem szabad beleszólnia a gyermekvállalásba, a valóság mást mutat. A pénzügyi komponenshez ugyanis másfél évtizede olyan családtámogatási rendszert működtet a kormány, amely teli rüszttel rúgja szét a házasság és a család nyugalmát – azt a nyugalmat, amit az alaptörvény és a polgári törvénykönyv is oltalmaz, és amely a születendő generációk valódi bölcsője lehetne.

Kijózanító számok érkeztek a családtámogatásokról

Jóval kevesebben kaptak családi adókedvezményt, mint az évtized elején, a gyerekvállaláshoz kötött támogatásból is kevesebbeknek jutott – olvasható ki a KSH most kiadott 2024-es összesítéséből. Az állam azokat támogatja, akik dolgoztak a gyerekük születése előtt, az önkormányzatoknak pedig arra maradt pénzük, hogy összesen 25 milliárd forintot kiosszanak segélyként.

A házasság mint intézmény funkcióját meg lehet közelíteni vallásos, érzelmi, szociológiai és még ezer más nézőpontból. Ahol azonban össztársadalmi konszenzusra van szükség, az a jogi szempont, hiszen a polgári frigy keretrendszerének felekezetektől és világnézetektől függetlenül érvényesnek és alkalmazhatónak kell lennie.

A magyar polgári jog – ellentétben például a Németországban vagy az USA egyes államaiban bevett jogfelfogással – nem egyszerű szerződésként kezeli a házasságot, hanem egy sajátos, tartós érzelmi, vagyoni és nemi életközösségként. Ennek megfelelően a Ptk. egyedi szabályokat rögzít a házasság létrejöttére is.

Hozzászólások