Csillag István: Orbánék választási pénzosztásának eredménye a rekordmagas költségvetési hiány
A volt miniszter szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával valamennyi lefaragható lenne a hiányból.
A 7 százalékot meghaladó mínusz kiemelkedő, de nem ritka. Orbán így is messze van a Gyurcsány-féle szintektől.
Magyar Péter a háromnapos informális kormányülést követően arról beszélt hétfőn, hogy az Orbán-kormány – ugyanúgy, mint korábban a Gyurcsány-kabinet – hazudott és trükközött a költségvetési számokkal, az idei évre előbb 3,7, majd 5 százalékos várható deficitet közöltek, a saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számolt, ám a Tisza-kormány átvilágítása arra jutott, hogy a valós 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot.
Ennél a miniszterelnök szerint azért lesz kisebb a deficit, mert hazahozzák az uniós forrásokat, ám a hiány még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet.
A volt miniszter szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával valamennyi lefaragható lenne a hiányból.
A G7 összegyűjtötte, hogy mekkora volt a költségvetés hiánya az elmúlt 26 évben, és az ideit a fentiek alapján – konzervatívan – 7,1 százalékosnak vette.
A hét százalékot meghaladó hiány az összevetés szerint kiemelkedő ugyan, de az elmúlt 25 évben hétszer is elérte vagy meghaladta a hiány ezt a szintet (négyszer Gyurcsány- vagy Medgyessy-kormányok alatt, háromszor az Orbán-kormányok alatt). A 8 százalékos szintet kétszer haladta meg a költségvetési hiány: 2002-ben a Medgyessy-féle száznapos programot követően (–8,8 százalék), illetve 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány kormányzásának első évében (–9,3 százalék). 2003-ban –7,2, 2005-ben –7,8 volt, Orbán alatt pedig 2020-ban –7,5, 2021-ben –7,1, 2023-ban pedig –7 százalékos volt az arány.
Az első negyedévben az államháztartás GDP-arányos hiánya 9 százalék volt, ez a második legrosszabb első negyedéves adat 1999 óta. Az állami kiadások 2025 első negyedévéhez képest 19 százalékkal alakultak magasabban.
A lap szerint a nagyobb idei költségvetési hiány kismértékben visszavetheti azt a piaci lelkesedést, amit az okozott, hogy az új kormány megígérte, hogy 2030-ra teljesíteni fogja az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor sokkal nagyobb jelentősége lesz a trendnek, ami már az őszi pótköltségvetés és a jövő évi költségvetés számai, illetve az ezekhez tartozó jövőbeli iránymutatások alapján rajzolódik majd ki.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor az euró bevezetésével kapcsolatban a valódi kihívást az inflációs kritérium teljesítése jelentheti, szerinte ugyanis Magyarország a következő években egy gyorsabb növekedési pályára állhat rá, ami magasabb inflációt okozhat. Ezt szerinte a kormány kezelheti piactorzító intézkedésekkel, mint tette azt az Orbán-kormány, vagy ott a forint felértékelődése, ami az exportőröknek rossz.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.