Az első negyedévben az államháztartás GDP-arányos hiánya 9 százalék volt, ez a második legrosszabb első negyedéves adat 1999 óta. Az állami kiadások 2025 első negyedévéhez képest 19 százalékkal alakultak magasabban.
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor (más terminológiában az államháztartás) 2026. I. negyedéves hiánya – írja jelentésében a KSH.
Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a hiány. Az első negyedéves hiány nem csak a 2025. első negyedévihez képest magas. 1999 óta mindössze egyszer fordult elő, hogy a GDP-arányos hiány ilyen magas lett volna az első negyedévben: 2023-ban 9,1 százalék volt.
Mindezt úgy, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság két év után először érdemi növekedést volt képes felmutatni.
„Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy azt anno Gyurcsány Ferenc tette” – mondta a miniszterelnök. Állítása szerint az infrastruktúra is jelentős fejlesztésre szorul, például 91 híd kritikus állapotban van.
A kiemelkedően magas hiány ráadásul úgy jött össze, hogy az önkormányzatok és a tb-alapok többlettel zártak. A központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forint volt.
2025 első negyedévéhez képest az államháztartási bevételek 960 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal növekedtek. Az állami kiadások ugyanakkor 1798 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal nőttek.
Április végére a költségvetési hiány az éves törvényi cél 91 százalékán állt. Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök nemrég arról posztolt, úgy tudják, a távozó kormány saját számításai is a hiány jelentős elszállását jelzik előre az egész évre.
A NAV és az ügyészség nyomozói csütörtök reggel jelentek meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál.
