A pénzügyminiszter javaslata szigorítja a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályokat, egyben elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát. A vétójog a tanács elnöke szerint is üres formalitás.
Hatályon kívül helyezi a Költségvetési Tanács vétójogát egy Kármán András pénzügyminiszter által az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. A tanács ehelyett véleményezési jogkört kap csak.
A még hatályos szabályok szerint a tanácsnak vétójoga van a költségvetési törvénnyel kapcsolatban,
visszautasíthatja elfogadását, ha a törvény nem felel meg az államadósság csökkentésére vonatkozó előírásoknak.
A vétójog elvesztése aligha rengeti meg a KT-t, Horváth Gábor, a testület elnöke már májusban arról beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy a vétójog jelen formájában üres formalitás: „A köznyelvben vétójogként emlegetett felhatalmazás arra az esetre szól, ha a benyújtott költségvetési tervezet nem felel meg az adósságszabály előírásának. Nem arról van szó, hogy bármilyen indokkal megtagadhatjuk a költségvetés elfogadását; sem adópolitikai, sem elosztáspolitikai szempontokat nem mérlegelhetünk, csak azt vizsgálhatjuk, hogy a dokumentum eleget tesz-e a formális adósságszabálynak. A legutóbbi években is ilyen tervezetekkel állt elő a kormány, csak éppen a legoptimistább feltételezésekre építette a költségvetést. Aztán kellemetlen meglepetések következtek be.”
A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
A Költségvetési Tanács tagja az elnökön kívül a jegybank elnöke (jelenleg Varga Mihály) és az Állami Számvevőszék elnöke (jelenleg Windisch László).
A törvénymódosítás ugyanakkor megerősíti a Költségvetési Tanácsot, amennyiben önálló, az Országgyűlés fejezete alá sorolt költségvetési alcím létrehozását írja elő a testület finanszírozásának biztosítására.
A javaslat több, a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályt szigorít. Fontos változás, hogy
a jövőben a kormánynak október 1-e és október 31-e között kell majd beterjesztenie a költségvetési törvény tervezetét.
A Fidesz-kormányok jellemzően már tavasszal elkészítették a következő évi költségvetéseket, s azokat az Országgyűlés már a nyári szünet előtt elfogadta. Miközben a tervezést nehezítette, hogy ilyen hosszú időtávra nehéz volt pontos gazdasági előrejelzéseket tenni. Ezek után nem is meglepő, hogy ilyen cikkek születtek:
Először tíz nappal a megszavazása után kellett átírni a tavalyi költségvetést, utoljára két nappal az év vége előtt. Összesen 2212 milliárd forintot mozgattak meg, mi pedig részletesen átnéztük, miként bolygatták a pénzeket.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
