Hét nap és 22 óra – átlagosan ennyi időt élt meg a 2025-ös költségvetés épp aktuális változata, amíg a kormány újra nem írta. Összesen 46 alkalommal módosították a büdzsét egy-egy Magyar Közlönyben elhelyezett kormányhatározattal az év közben. Ez visszafogottabb, mint ahogy az évtized elején csinálták, de gyorsulás 2024-hez képest.
A 2021-es költségvetést 85-ször írták át, vagyis átlagosan 4 nap 7 óránként,
a 2022-est 61-szer (átlagosan 5 nap 23 óránként),
a 2023-ast 55-ször, tehát 6 nap 15 óránként, azt is beleértve, amikor két nappal az év vége előtt az eredetit visszavonták és újraírták,
2024-ben viszont már csak 37-szer, azaz 9 nap 21 óránként (ráadásul az 366 napos év volt).
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Fazekas István
A 2025-ös 46 módosítással összesen 2 212 956 769 608 forintot mozgattak meg, a 42 851 milliárdos kiadási főösszeg nagyjából 5 százalékát. Az utolsó forintig megnéztük, hogyan pakolták át ezeket a pénzeket – de előbb néhány részlet arról, hogy milyen tempóban írogatták át a költségvetést.
A parlament 2024. december 20-án szavazta meg a költségvetést, ez után tíz napot kellett várni, hogy december 30-án már módosítsák is. Persze ez ahhoz képest még visszafogott is, hogy az eggyel korábbi, 2024-es büdzsét már 139 nappal az előtt átírták, hogy elkezdődött volna az új év.
Az sem mindennapi, hogy már 2024. december 30-án átírták a költségvetést. Mint kiderült, tíz nappal korábban úgy fogadták el a szöveget, hogy nem vezették át benne azt az apróságot, hogy 2025. január 1-jével megszűnik a Pénzügyminisztérium, így annak a működtetési keretét gyorsan át kellett pakolni a nemzetgazdasági tárcához.
A szokásoktól eltérve a hivatalos magyarázat szerint 2024-ben azért nem a nyár elején fogadták el a költségvetést, mert meg akarták várni vele az amerikai elnökválasztást. Ehhez képest Donald Trump 2025. január 20-i hivatalba lépéséig kétszer átírták. Azt a mondatot persze benne hagyták még 2025 végén is, hogy „A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol.”
Egyszer több, mint egy teljes hónapot kibírtak anélkül, hogy hozzányúljanak a költségvetéshez! Október 20-án volt egy nagyobb átalakítás, ezek után egész november 26-ig háborítatlan maradt a büdzsé. Sőt, korábban is a május 8-i módosítás után legközelebb három héttel írták át a számokat. Példás türelem és fegyelmezettség.
Olyan viszont, hogy két napot kellett csak várni a következő módosításig, ötször is megesett – március 3-a után 5-én és 24-e után 26-án, augusztus 11-e után 13-án, majd a már említett egy hónapos kihagyást követő november 26-a után 28-án írták át legközelebb, és végül december 8-a után 10-én is.
Ennél is gyorsabb munka volt az, amikor előbb június 4-én 82 milliárd forintot áttettek a külügyi kasszából és a maradványelszámolási alapból az NGM beruházás-támogatási programjához, majd másnap újra átírták a költségvetést, hogy 6,6 milliárdot kivegyenek az előző nap már megbolygatott maradványelszámolási alapból, és a vízügyi igazgatóságoknak adják.
Április és június volt a két legsűrűbb hónap, 6-6 módosítással, bezzeg februárban csak egyszer mozgatták meg a számokat.
A legnagyobb tételek sorrendjében az első négy helyezett a rezsivédelmi alap pénzeit érinti, ez a négy volt 100 milliárd forint fölötti, az utánuk következő kettő hasonló módon az egészségbiztosítási alapba pakolt át 96, illetve 64 milliárd forintot. Ezeket követi az a 63,7 milliárd forint, amelyet decemberben sok más állami beruházás keretének durva megvágásával a mohácsi Duna-híd építésére csoportosítottak át.
A legkisebb tétel pedig az a 45 734 forint, amelyet december 16-án egy nagyobb átcsoportosítás egyik apró részleteként odaadtak az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy költse a Közlekedési Múzeumra.
És nézzük, hogyan költötték el ezt a pénzt!
