A magyar klímakutató a Severe Weather Europe „szuper” El Niñóval és az elkövetkezendő hónapok időjárásával foglalkozó elemzésére reagálva arra figyelmeztetett a Facebook-oldalán, hogy augusztus első harmadára és a hónap második felére is Magyarország felett lesz Európában a legnagyobb hőmérsékleti anomália, és úgy tűnik, akár 15-25 százalékkal is szárazabb lehet az az időszak a szokásosnál.
„Ha ez tényleg így lesz, a nyár végére nagy bajban leszünk. Vajon mi fog megmaradni a kukoricából, napraforgóból? Vajon mennyit fog tudni termelni Paks? Vajon hány ezer honfitársunk fog áldozatul esni a hőségnek, vízhiánynak? Vajon meg tudjuk úszni, hogy ne induljanak be nálunk is pusztító tüzek?” – tette hozzá, és megjegyezte, reméli, hogy a 2022-es és 2023-as élelmiszerár-inflációt el tudjuk kerülni, de attól tart, hogy a mostani árak veszélyben vannak.
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
Mint az elmúlt napokban olyan sokan mások, ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a vízzel mint erőforrással máshogy kellene bánnunk. Szerinte felkészülve arra, hogy az előrejelzések nem tévednek, addig kellene komoly víztakarékossági intézkedéseket bevezetni, amíg még van miből takarékoskodni.
„Először sajnos mindenképp a luxusvízfogyasztásokat kellene korlátozni (medencék, gyeplocsolás stb.), de most nagyon fontos lenne, ha mindenki próbálna figyelni a családja, háztartása és munkahelye vízfogyasztására” – fűzte hozzá.
Ha nem vigyázunk, néhány év múlva egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
