Komoly visszhangot keltettek a választások után az élő környezetért felelős miniszteri posztra akkor még csak jelölt Gajdos László szavai, aki bizottsági meghallgatásán többek között moratóriumot lengetett be a védett területeken zajló fakivágásokra, majd később posztolt is a készülő jogszabályról, ami végül június elején született meg. Akkor az volt az ígéret, hogy a moratórium ideje alatt felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és hosszú távú döntést hoznak az erdőgazdálkodás rendszeréről. Utóbbi kettőtől most nem árult el konkrétumot a moratórium lejártát bejelentő posztjában, csak azt írta, hogy a tarvágás „továbbra is SZIGORÚAN TILOS a védett erdőkben!”.
Nem véletlen hogy a civilek már a hét elején szorgalmazták, hogy hosszabbítsa meg a moratóriumot, mivel, mint írták, egyelőre
- nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, és
- nincs biztosíték arra, hogy ezekben nem történik semmiféle fahasználat a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva.
Szerintük a moratórium fenntartása nem veszélyeztetné a szociálistüzifa-termelést, mivel a szükséges famennyiséget bőven lehetne fedezni a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből.
Persze felmerül a kérdés, hogy ha a tüzifaigényeket ki lehet elégíteni nem védett erdőkből, akkor mi szükség van csak a nemzeti parkok védett területeiről évente átlag félmillió tonna fát kivenni? A válasz: energiatermelés rossz hatásfokkal. Ahogy azt még a választás előtt bemutattuk: a magyarországi védett erdőkben kivágott fák nagy része biomassza-erőművekben végzi.
Erre csütörtöki közleményében a WWF Magyarország is emlékeztetett. Ebben arról írnak, hogy minden harmadik kivágott fa biomassza-erőműbe kerül, ahol elégetve elektromos energiát állítanak elő belőle, az ország energiafogyasztásának 3 százalékát biztosítva. Össze is szedték, mennyi fás szárú tüzelőanyagot égettek el ezért az Ajkán, Pécsett és Oroszlányban működő létesítményekben 2025-ben: 2 330 000 köbmétert, amivel 6 és fél Puskás Arénát lehetne színültig megtölteni.
Azt is érdemes felidézni, hogy bár a miniszter határozottan kijelentette, hogy a tarvágás tilos, ezt eddig sem engedték a jogszabályok a védett erdőkben. Mást viszont lehetővé tesznek. Amikor év elején a Bükkben jártunk, például ott tátongott előttünk egy akkora vágásterület, hogy a szemközti fák belevesztek a téli ködbe. Igaz, ez nem tar-, hanem a nemzeti parkokban jogszerűen alkalmazható „fokozatos felújító vágás” eredménye volt, amivel kitermelték a „vágásérett”, 120-130 éves fákat.
Attól, hogy valami jogszerű, nem biztos, hogy ez a józan döntés.
Erről Aszalós Réka erdőökológus beszélt a zCast podcastban még áprilisban, aki jelezte, egy ilyen vágásterület szigorúan fogalmazva seb a tájban, de mindenképpen nagy hiány a lombkoronában. Ilyen területeken sokkal szélsőségesebbé válik a mikroklíma az egyre inkább csapadékhiányos, forró és száraz időszakokban, ami kihat talajra, az újulatra, a vele szomszédos erdőkre. Már csak a klímaváltozás hatásainak mérséklése, az erdők megőrzése érdekében is fenn kellene a folyamatos erdőborítást a védett területeken, és nemzeti parkokban, meg azért is, hogy megóvjuk az őshonos, védett fajok élőhelyeit.
https://hvg.hu/zhvg/20220331_klimavaltozas_klimavedelem_erdok_fak_erookologia_botanikai_kutatokozpont
