„Iszonyú teher az ember vállán” több mint tíz év után újraépíteni a környezetvédelmi minisztériumot – kezdte meghallgatását Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt a hasonló nevű bizottság előtt. Azt mondta, hogy a minisztérium elnevezésével is szerettek volna komoly nyomatékot adni az újjáalakulásnak.
Szerinte a többi tárca lelkiismeretének kell lennie a korábban kerékkötőnek gondolt minisztériumnak. A politikája éppen ezért abból indul ki, hogy az ember nem ura, hanem része a természetnek. Az ország ereje pedig szerinte nem elsősorban abban rejlik, hogy mennyit képes termelni, hanem annak része a tiszta ivóvíz, az egészséges termőföld, a tavak és a folyók is. Így a haza fogalmába nemcsak a politikai közösség és a történelmi emlékezet tartozik bele, hanem a föld, az erdők, illetve a táj is, ahol élünk.
Szerinte a fő kérdés, hogy mennyit képes egy ország meg őrizni a fentiek közül a jövő generációinak is, ebből fakadóan
akár nevezhetnénk jövő védelme minisztériumának is.
A terveivel kapcsolatban elmondta, hogy fejlesztené a környezetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Itt példaként hozta a borjúfókák esetét, amelyek Nyíregyházára kerülésük után nyitott medencébe kerültek, és hamar elpusztultak a sok vízbe dobált érmétől. Éppen ezért a környezeti tudatosságra nevelést időben, már gyermekkorban el kell kezdeni. Nemcsak biológiát természetvédelmet, zoológiát, hanem életmódot kell is oktatni, ezt gyakorolják az állatparkban is.
Gajdos László parlamenti bizottsági meghallgatása 2026. május 11-én
HVG / Cabrera Martin
Kulcskérdések nevezte a társadalmi igazságosságot az élő környezet politikájában is, miután a kedvezőtlen hatásokat elsőként a legkiszolgáltatottabb emberek érzik meg. Emellett a megelőzésre igyekeznek hangsúlyt helyezni, mint mondta, „inkább előzzük meg a katasztrófát, mint hogy megtörténjen”.
Jelezte, hogy a szennyező fizet elvét szeretné megvalósítani, a befolyt összeget pedig a környezeti problémák kezelésére fordítani.
Szerinte a zöld jelző „már nem valami idealizmus, hanem a világ- és geopolitika magva, a gazdasági szuverenitás és biztonságpolitika alapvető eleme”,
a környezetvédelem nem zöld luxus, hanem nemzetstratégia a túléléshez.
Röviden kitért az Orbán-kormány területet érintő tevékenységére, amit az elszalasztott lehetőségek 15 évének nevezett, amikor gyenge és következmények nélkülivé lett a környezetvédelem, miközben akadályként kezelték a civileket, a lakosságot pedig lesöpörték.
Szakítást ígért ezzel a felfogással, azt mondta, lehet, hogy lassabb lesz a folyamat, de mindenkit meg szeretnének majd hallgatni a döntések előtt. Azt mondta lehet, hogy „strapás” lesz, de hisz a párbeszédben, és abban hogy „a közösség összetartó szeretete felemeli ezt az ágazatot”. Nagyban számít a civilekre, ezzel kapcsolatban jelzésértékűnek nevezte, hogy szóvivőnek Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét kérte fel.
Legalább évi egyszeri civil egyeztető fórumot ígért.
A civilek mellet partneri viszont kialakítására készül a lakossággal is. Többi munkatársáról államtitkárairól nem árult el konkrétumokat, bár a meghallgatáson a balján ült Körösi Levente korábbi agrárminisztériumi főosztályvezető, akiről úgy tudjuk, hogy a természetvédelemért felelős államtitkári posztot tölti majd be.
Több vállalást is tett: megszünteti a káros egyensúlytalanságokat, kellő súlyt kapnak az emberek és a civilek, és az egészség védelme. Elismerte, hogy szükség van modern iparra, de fontos a természeti környezet megóvása is. Ennek jegyében szigorú, következetes és korrekt környezetpolitikát és hatósági fellépést ígért, az EU legszigorúbb szankciórendszerét, a büntetési tételek megemelését, és a szabályok következetes betartatását, korrekt eljárásokat.
Felsorolta, pontosan milyen államtitkárságok és feladatkörök kerülnének a tárcához, amelyek korábban más minisztériumoknál voltak: így például a körforgásos gazdaságért, a klímapolitikáért, a környezetvédelemért, a környezetvédelmi hatóságért felelős államtitkárság. Ezen kívül ő lesz felelős a vízgazdálkodásért, a víziközműért, a vízügyi igazgatóságokért és a nemzeti közművekért is.
A tárcájánál lesz a természetvédelem, az erdők – kivéve a vadgazdálkodást –, az összes állami erdőgazdálkodó cég, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az öntözési engedélyek, a nemzeti parkok, a génmegőrző központ, a vízminőség-védelem, a vízdiplomácia, illetve az állatvédelmi cselekvési tervért felelős államtitkárság.
A kérdésekre válaszolva több fontos témával kapcsolatban is elhangoztak konkrét vállalások, így jelezte, hogy GMO-ügyben, ha kell, perelni fog Magyarország.
Készen áll a cirkuszi állatokról szóló rendelettervezet,
meg fogják tiltani a nagymacskák, elefántok, úszólábúak, főemlősök, cirkuszi szerepeltetését,
de bizonyos állatfajokat – főként házi és haszonállatokat – engedélyezni fognak.
Fakivágási moratórium a védett erdőkben
Moratóriumot hirdetnek minden védett területen történő fakivágásra, felfüggesztik a tarvágásokat – amiket „végtelenül károsnak” nevezett. Jelezte, hogy átgondolják az állami erdőgazdaságok szerepét, és ökológiai szemléletű vállalatokká alakítják azokat.
Megerősítik a nemzeti parkokat, ahogy ő nevezte, a „természetvédelem szívcsakráit”, amelyekkel kapcsolatban szemléletváltásról beszélt, hogy újra a természetvédelem kerüljön előtérbe a mostani sokszor túl turisztikai szerep mellett. Szerinte a jelenleginél kétszer több természetvédelmi őrre lesz szükség, így meg szeretné erősíteni a szolgálatot. Az is megígérte, hogy el fog látogatni minden nemzeti parkhoz.
Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?
A természetvédelem ki fog kerülni kormányhivatalokból, szeptembertől már feláll egy országos hatáskörű természetvédelmi hatóság,
jelentette be. Jönnek emellett az állatjóléti őrök, amelyeknek nemcsak hatósági feladatuk lesz – szankcionálás, elkobzás –, hanem edukációs is. Célként tűzte ki, hogy a kutyákról lekerüljenek a láncok, és hogy támogassák a kennelépítéseket. Beszélt a kóbor állatok helyzetének rendezéséről – becslések szerint 3 millió kóbor eb lehet az országban, most 900 ezerről van adat.
A sintértelepek helyzetének rendezését is megígérte, paraméterrendszer kialakításával. A kóbor macskákkal kapcsolatban pedig egy olyan programot vázolt, amely során a vadon élőket befogják, ivartalanítják és visszaengedik.
Vízmegtartás
Különösen fontosnak nevezte, a vízmegtartást, a háztetőkről lefolyó víz megfogását is – jelezve, hogy nem jó a csapadékhelyzet. „Bár most intézem egy kicsit” – utalt a meghallgatása alatt indult zivatarra.
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Szerinte tudatos vízhasználatról kell beszélni, az illegális kutak helyzetét rendezni. Nem lehet azonban szankciókkal indítani a folyamatot, hanem edukációra van szükség itt is, szerinte fontos, hogy legyen szó minderről tévéműsorokban is, a fontos ügyek pedig nagyköveteket kapnak majd jól ismert szereplők személyében.
Az agráriummal kapcsolatban öntözéstechnológiai szemléletváltásról beszélt: inkább csepegtetés vagy vízbeszivárogtatásra van szükség, nem bő vízzel locsolásra. Emlékeztetett, hogy tavaly 400 mm-nyi eső hullott, annyi mint Izraelben, így jelenleg 5 balatonnyi víz hiányzik a talajból. A folyók vizének visszatartásával kapcsolatban tárgyalni kell nemcsak a szomszédos országokkal, de az egyes vízügyi igazgatóságoknak is egymással.
Konkrét lépéseket jelentett be a víziközmű-korszerűsítéssel kapcsolatban is: egy 51 milliárdos Kehop-pályázat megindítását, azt kérve, hogy ott kezdjék, ahol komoly a gond.
Gajdos László parlamenti bizottsági meghallgatása 2026. május 11-én
HVG / Cabrera Martin
A meghallgatás végén kitért a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetre, amit a legfontosabb feladatnak nevezett, azt mondta, hogy már készíttetett róla anyagot, beszélt róla Magyar Péter miniszterelnökkel, és
még a héten a helyszínen fog tájékozódni.
A bizottság végül 6 igen, 0 nem, 1 tartózkodással támogatta Gajdos miniszterségét.
A kormányhivatal szerint még van az osztrák tüzépeken a szennyezett zúzalékból, a határátkelőkön szűrik a kőszállítmányokat.
