Hernádi Zsolt: Globálisan nem lehet sokáig pótolni a kiesett kínálatot

A Mol vezetője szerint a régiónk országai legalább a 2022-es magyar példán megtanulták, hogy nem szabad közvetlenül beavatkozni a benzinárba.

A világ döntéshozói tűzoltómunkát próbálnak végezni, de néha csak olajat öntenek a tűzre, egy ilyen helyzetben viszont Magyarország és a térségünk egész jól tudott elevickélni – ezzel kezdte előadását Hernádi Zsolt, a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója egész vad váltásokkal a Tűz van, babám és bibliai példabeszédek történeteivel beszélt arról, hogy az az okos, aki előre felkészül a kockázatokra, majd áttért arra, hogy az energiaválság mutatta, mennyire nem volt felkészülés: azt is lehetett tudni, hogy a Hormuzi-szoros okozhat kritikus helyzetet, azt is, hogy Magyarországon baj lehet az energiával is, ha nagy az aszály,

de minderről csak beszéltek, nem történtek érdemi lépések, hogy csökkentsék a kockázatokat.

HVG / Fazekas István

Rövid idő alatt két nagy energiaválságot élt át a világ, azonban a mostani energiapiaci helyzet teljesen más, mint a 2022-es: most nem máshová kell küldeni a terméket, mint négy éve, hanem egyáltalán nem tudják kihozni a világpiacra. Ráadásul mivel az oroszok és az ukránok lövik egymás infrastruktúráját, fizikailag semmisül meg a lehetőség, hogy annyi olajat juttassanak a világpiacra, mint a háború előtt.

Nem maradt sok puffer a rendszerben, nem tudjuk sokáig pótolni a kiesett kínálatot.

Az arab államok is arra fókuszáltak az elmúlt évtizedekben, hogy mire költik el az olajbevételeiket, miközben alapvetésnek vették azt, hogy a Hormuzi-szoroson a termék át fog jutni. Lehetőségek vannak arra, hogy a szorost kiváltsák, de amíg ezeket a kapacitásokat kiépítik, az alsó hangon öt év.

Erre Hernádi azt a példát hozta fel:

öt Cristiano Ronaldóba kerülne a szaúdiaknak elkerülni a Hormuzi-szorost, ha úgy számolunk, hogy a portugál szupersztár leigazolására mennyit költöttek.

Ezt még ő is azzal vezette fel, hogy tudja, a kérdésfeltevése demagóg, de így is fontosnak érzi, hogy azzal foglalkozzanak, mi mindenre költötték el az energiaszektorból érkező bevételt ahelyett, hogy újabb fejlesztésekre forgatták volna be.

HVG / Fazekas István

Azt is hozzátette, hogy „őrült nagy eredménynek számít”, hogy Közép-Európa nagyrészt kimaradt mindabból, amiről globális problémaként beszélt, és legalább a régiónkban sikerült mérsékelni a globális energiaválság hatásait. Mint mondta, szerinte a 2022-es magyar példából megtanulta az összes környező ország, hogy ne közvetlen állami beavatkozással nyúljanak hozzá a benzinárakhoz, de az adórendszerrel és állami támogatásokkal így is megpróbálják az árakat szabályozni. Ez a pénz viszont máshonnan hiányozni fog. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányok a piacinál alacsonyabban tartott benzinárakat erőltetnek feltette a kérdést:

Fogyasztásnövekedést ösztönözni akkor, amikor minden erőnkkel azon kellene lennünk, hogy csökkentsük a fogyasztást?

Szerinte ez nagyon rossz ötlet egy ilyen helyzetben. Úgy véli, hogy az elmúlt húsz év magyarországi fejlesztései segítettek, hogy idén elkerüljük az igazán nagy bajt. Arról is beszélt, hogy további 500 millió dollárt fognak elkölteni arra, hogy legyen terv arra az esetre, ha le kellene válni teljesen az orosz olajról.

https://hvg.hu/gazdasag/20241120_mol-orosz-olaj-levalas-eu-tamogatas

Nyitókép: HVG / Fazekas István

Hozzászólások