Hosszú idő után először kaphat szerepet a magyar lakáspolitikában a bérlakások építése, nem csak az, hogy minél több embert próbáljanak a saját lakás vásárlásában segíteni – ebből a megállapításból készített elemzést a GKI a lakáshelyzetről és az új kormány lakáspolitikájáról. Mint írták, a készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program fontos szemléleti változást jelenthet.
Ma Magyarországon az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, és ugyan van egy olyan nézet, hogy a lakásvásárlás biztosítja a megfelelő lakhatást, ezzel egy olyan merev struktúra jött létre, amely akadályozza a területi és társadalmi mobilitást. 2025 végén egy átlagos értékű lakást 7,1 évnyi átlagos nettó fizetésből lehetett megvenni, ami nehéz helyzetbe hozta a vásárlást tervezőket, de mivel az eladó lakásokért a befektetési céllal vásárlókkal is versenyezni kellett, már a bérlakásszektoron is egyre nagyobb a nyomás.
A GKI arra hívja fel a figyelmet, hogy az országos számok torzítanak, egész más a helyzet, ha a legnagyobb városokat nézzük. Amíg országos átlagban az emberek 5-6 százaléka él magánbérletben, Budapesten ez az arány 16-18 százalékos, a főváros belső kerületeiben 30 százalék fölötti, és Debrecen, Szeged, valamint Pécs esetében is 10-12 százalékos. A vidéki egyetemi városokban a bérlők 50-60 százaléka diák, Budapesten ugyanez az arány 20-30 százalékos.
Eközben évente nagyjából 70 ezer kollégiumiférőhely-igénylést utasítanak el. Azaz nemcsak bérlakások építésére van szükség, hanem kollégiumi fejlesztésekre is – emeli ki a GKI. Azt is hozzátették: amikor a kormány bérlakásfejlesztést tervez, akkor muszáj lesz követni a keresletet, és Budapestre, az egyetemi városokra, valamint az ipari központokra koncentrálni.
