Az uniós pénzek jelentős segítséget nyújthatnak a magyar államháztartás stabilizálásában, önmagukban azonban nem jelentenek megoldást a gazdaság strukturális problémáira – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI legújabb, kedden publikált elemzésében azt vizsgálta, hogy az európai uniós források milyen mértékben javíthatják a költségvetés helyzetét, mennyivel csökkenthetik az államadósságot, és miért maradhat mérsékelt a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásuk.
Mintegy 5900 milliárd forintnyi uniós forrás nyílhat meg Magyarország előtt, ami a GKI szerint jelentős segítséget nyújthat az államadósság mérséklésében és a finanszírozási terhek csökkentésében, a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatásuk azonban jóval szerényebb lehet.
2026 áprilisának végére az egész évre tervezett költségvetési hiány több mint 90 százaléka teljesült, a felülvizsgált hiánycél pedig a GDP 7,5 százalékára emelkedett. Ebben a helyzetben különösen nagy jelentősége van a május végén bejelentett, összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrásnak.
A támogatások és hitelek tényleges kifizetéséhez ugyanakkor további uniós értékelések szükségesek.
A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós (RRF) projekteket. Az ezekhez kapcsolódó támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, illetve az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja. Az MNB júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban mintegy 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot. A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ugyanakkor kisebb: az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget.
https://hvg.hu/360/20260825_koltsegvetes-2026-modositas-potkoltsegvetes-koltsegvetesi-tanacs-kt-velemeny-hiany-adossag-elszall
Bár az uniós támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, a források egy része már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja – ezek összege 969 milliárd forint –, így e kifizetések nem teremtenek új reálgazdasági keresletet – mutat rá az elemzés. Emellett számos uniós beruházás importigénye magas, vagyis a források egy része külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítódik, nem pedig közvetlenül a hazai gazdaságot erősíti.
A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1-0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét, ami a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatás.
A gazdaságkutató kitér arra is, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az EU-val fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokat és kamatkiadásokat eredményezhet. Az elemzés szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek.
A forint erősödése szintén kedvezően hat az államadósságra: az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos adósságmutatót. Az uniós támogatások további előnye, hogy egyes beruházások finanszírozását átvehetik a hazai költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források.
Tavaly 0,5 százalékkal nőtt a magyar hazai össztermék (GDP). Mint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Az áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a gazdaság idei és 2 százalékról 2,1 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását. Az IMF emellett az áprilisban becsült 3,8 százalék helyett már csak 1,9 százalékos inflációval számol a szervezet az idei évre.
Eközben kedden az is kiderült, hogy lezárták a magyar uniós források és az Erasmus felfüggesztéséről szóló jogállamisági eljárást. Az uniós tagállamok döntöttek 4,2 milliárd eurós, Magyarországnak járó forrás felszabadításáról, a modellváltáson átesett egyetemek számára pedig ismét elérhetővé tették az Erasmust+- és a Horizont Europe-programokat.
https://hvg.hu/eurologus/20261013_unios-forrasok-jogallamisagi-eljaras-eu
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
