A Pénzügyminisztérium elkészült a 2026-os költségvetés módosításával, avagy a pótköltségvetéssel. A törvénymódosítást a tárca közlése szerint augusztus 31-én terjesztik be az országgyűlés elé, ám a Költségvetési Tanács (KT) már megkapta véleményezésre. (A KT elnöke Horváth Gábor, tagja a jegybankelnök Varga Mihály és az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László.)
Az Alaptörvény 17., Tisza általi módosítása alaposan megnyirbálta a Költségvetési Tanács jogkörét, ugyanis hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amelynek értelmében a büdzsé elfogadásához (az államadósság-csökkentésre vonatkozó szabályok betartása érdekében) a KT hozzájárulása szükséges. A testületnek immár csak véleményezési jogköre van –
szó se róla, a jogkör korábban üres volt, amennyiben a kormányoknak elég volt pusztán olyan törvénytervezetet összeállítaniuk, amely az adósság csökkenését tartalmazta.
Ennek nem teljesítését aztán nem követte semmiféle szankció.
https://hvg.hu/gazdasag/20260824_valosag-koltsegvetese-modositas-hianycel-penzugyminiszterium
Biankó csekk, magyarázat nélkül
Fontos új tiszás szabály, hogy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó definíció módosult. Immár a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének minősül (és ezért az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól felmentést ad) az az eset is, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében egy százalékot meghaladó mértékben.
Miután a 2023-2025. években összesen 0,4 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, a költségvetés módosítása mentesült az adósságcsökkentési kötelezettség alól.
Praktikusan a Tisza e szabály bevezetésével biankó csekket állított ki saját maga számára.
Úgy sikerül valamennyit lefaragni a kiadásokból, hogy az átlagember életszínvonala nem fog esni a szakértők szerint. Elemzőket kérdeztünk a költségvetés átírásáról, akik szerint az idei hiány nagyon magas lesz, de most még toleráns a piac, sokkal inkább azt várják, hogy a 2027-es büdzsét hogyan tervezik majd.