Matolcsy az MNB-alapítványok vagyonáról: Soha nem veszítette el közpénz jellegét
Matolcsy Györgyöt zavarta, hogy neki tulajdonítják az „elvesztette közpénz jellegét” szállóigét, ezért felkutatta, honnan származik.
„Hamis mese” Matolcsy György volt jegybankelnök szerint, hogy eltűnt volna a Magyar Nemzeti Bank által az ő elnöksége alatt felállított alapítványoknak juttatott vagyon. Az MNB 2013-16 között összesen 266,5 milliárd forintot juttatott az alapítványoknak, amelyek később egybeolvadtak, a vagyont pedig bonyolult befektetési struktúrákon keresztül fektették be. Az ügyletekkel kapcsolatban tavaly súlyos gazdálkodási és ellenőrzési hiányosságokat tárt fel, és büntetőfeljelentést tett az Állami Számvevőszék, miután az alapítvány vagyonkezelőjének későbbi beszámolója 2024 végére 270 milliárdos vagyonvesztést állapított meg.
Matolcsy a YouTube-ra csütörtökön feltöltött videójában mindezt hamis mesének nevezi, azt állítja, „megvan a vagyon, pontosan megmondható, hogy hol van”. Szerinte
- a vagyon nagyobb része 12 közép-európai, főként fővárosokban „Varsótól Budapesten át Szófiáig” álló irodaházakban és bevásárlóközpontokban van, amelynek bérlői fizetnek, és ebből származik az alapítványi jövedelem jelentős része,
- soha nem került ki a vagyon az alapítványok tulajdonosi köréből, az MNB forrást adott az alapítványok számára, amelyek ezt befektették, és bár hosszú céges láncon keresztül, de ő maradt a végső tulajdonos, például „a varsói tőzsdén jegyzett cégben”. Matolcsy nem nevezi meg a társaságot, ami egyébként a GTC ingatlanbefektető,
- az ÁSZ is megállapítja, hogy az MNB maradt a végső tulajdonos, és „hivatalos jegyzék is van arról, hogy az alapítványi vagyon megvan”.
- az ÁSZ nem állítja, hogy eltűnt a vagyon, csak azt, hogy az alapítvány tulajdonában lévő részvénycsomag értéke csökkent, és ezt el kellett volna hivatalosan számolni.
Miközben beszél mellette ábrák és infografikák futnak, ezekről leolvasható az értékbecslők általa kiemelt értékelései, amik szerint a kérdéses cég vagyona így állt össze 2024. december 31-én: az összes eszköz 3223,6 millió euró, a nettó eszközérték 1248 millió euró, az ingatlanvagyon 2864 millió euró.
Az is itt olvasható le, hogy mennyivel csökkent a varsói cég részvényeinek tőzsdei ára: 9,68 zloty-ról 3,89 zlotyra 2019 és 2024 között. Emellé odateszi az egy részvényre jutó nettó eszközértéket, ami ekkor 9,55 zloty volt. Azt nem jelzi, hogy az árfolyamesés mekkora értékcsökkenést jelentett, idén februárban azt írtuk, hogy 180 milliárdos bukóban volt a befektetés.
Megjegyzi, a két érték – a részvények árfolyama és a cég felértékelt vagyona – évről évre változik, a különbséget pedig azzal magyarázza, hogy kevés a cég forgó részvénye, aminek 80 százalékán három tulajdonos osztozik. Arról is beszél, hogy az alapítvány a neki juttatott pénzt kötvény formájában adta át saját befektetési cégének (ezt sem nevezi néven, ez az Optima), kölcsönként, és szerinte a kötvények értékelése más, mint az épületek értékelése.
A vita szerinte így arról szól, hogy miként értékelnek egy kötvényt, nem pedig arról, hogy eltűnt-e bármilyen vagyon.
A végén azzal mossa a kezeit, hogy az MNB alapította alapítványok vagyonáról szóló döntések a kuratóriumok hozták, és ő, mivel 2025 márciusáig állt az MNB élén, csak addig tud felelősen nyilatkozni arról, megvan-e a vagyon, az azt követő esetleges változásokról már nem.
Matolcsy legújabb videójával az ügyben zajló nyomozás, illetve az október elején felállított parlamenti vizsgálóbizottság – amelynek következő ülésén őt is meghallgatnák – kérdéseire igyekszik előre magyarázkodni. Matolcsyt egyébként már kihallgatták a rendőrök, de az egy másik, az Erste-üggyel kapcsolatban történt.
A sorozatában nem először magyarázkodik az egykori MNB-elnök, szeptember elején azt állította, az alapítványok vagyona soha nem veszítette el közpénz jellegét:
