Az üzleti beszámolók szerint a magyar-orosz üzletember két cége is úgy adott több milliárdos kölcsönt, hogy erre nincs engedélye.
Piacfelügyeleti eljárás indult a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a magyar-orosz kettős állampolgárságú üzletember, Rahimkulov Ruszlan két cége, a Kafijat Zrt. és a Greenovatív Kft. -vel kapcsolatban, írja a 24.hu.
Az üzleti beszámolók szerint a Kafijat Zrt. tavaly 127 több mint milliárd forintot adott tartós kölcsönbe, a Greennovatív Kft. pedig 33 milliárdot helyezett ki, ugyanakkor a pénzügyi tevékenységekhez – így a kölcsön- és hitelüzletekhez – az MNB engedélye kell, amely a két érintett cégnek nincsen.
A lap megkeresésére az MNB nem cáfolta a vizsgálatról szóló értesüléseket, ugyanakkor meg sem erősítette azt. A konkrét kérdést megkerülve azt válaszolták, hogy minden olyan esetben, amikor megalapozottan feltételezhető, hogy valamely cég megsérti a szabályokat, akkor vizsgálatot indítanak, és ha a rendelkezésre álló bizonyítékok ezt lehetővé teszik, akkor intézkedést alkalmaznak.
Az üzletember nem reagált a lap megkeresésére.
Ruszlan Rahimkulov jelenleg is zajló egyik legnagyobb beruházásáról, a Láng Negyedről a HVG írta meg nemrég, hogy az állam is több tízmilliárd forinttal segítette ki a beruházó Southblaze Kft.-t. A cégnek fele-fele arányban tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter, aki egyebek között a Hilaris Hotels szállodalánc birtokosa.
A beruházás azonban nem csak a kiemelt státuszát veszítette el nemrég, az építkezés is leállt, miután a kivitelező cég a Bayer Construct csődeljárás alatt áll.
Több százmilliárd forintra is rúghat az az összeg, amennyivel az Orbán-kormány elköteleződött a pesti Váci út hatalmas ingatlanprojektjének megvalósítása mellett. Az egyéb ígérvények mellett az állami bank, az MFB 70 milliárd forint értékben jegyzett le a beruházó cég által kibocsátott kötvényekből.
Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter a 2022-es választások előtti, úgynevezett Városháza-gate-ben is érintettek voltak. 2021 augusztusában a két üzletember éppen a Láng Negyed ingatlanán fogadta egy irodában a korábbi baloldali kormányfőt, Bajnai Gordont, akit arról faggattak, hogy milyen befektetési lehetőségek vannak Magyarországon, és Zentai kifejezetten a Városháza épületéről is kérdezte a volt politikust.
A találkozóról titokban felvételeket is készítettek, és bár bizonyítást nem nyert, hogy ki volt az értelmi szerző, az ügyben indított nyomozás során a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hangtechnikai szakvéleménye szerint a felvételeket „Péter iPhone-jával” készítették.
A hanganyagot aztán ősszel az Anonymus néven bejelentkezett ismeretlenek bedobták a választási kampányba, amivel a formálódó ellenzéki összefogást igyekeztek aláásni. Ahelyett, hogy az ellenzék tematizálhatta volna a kampányt, hetekig a Városháza-ügyre kellett reagálnia, abban kellett védekeznie. Az Orbán-kormány a Láng Projekt ingatlanának rozsdaövezeti besorolását éppen 2021 novemberében rendelte el, és a befektetőknek ez az adóelőnye a mostani kormányváltás után is megmaradt.
Kipukkadt a Fidesz egyik kedvenc, a 2022-es választásokra időzített kampánytémája, a Városháza-gate. Legalábbis az ügyészség most emelt vádat az ügy több szereplője ellen, de a vádemelés a fővárosi önkormányzatot és Karácsony Gergelyt igazolja, hiszen kiderült, hogy nem akarták eladni a Városháza épületét, ahogy a Fidesz állította, pláne nem kenőpénzért. Most bocsánatkérést vár a főváros.
Nyitóképünkön Ruszlan Rahimkulov, fotó: HVG / Reviczky Zsolt
