„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
„Hosszú, tömött sorokban várjuk munkaidőben a Városházán a bocsánatkérőket, miután az ügyészség mostani vádemelése is bizonyította, hogy semmi sem volt igaz a Fidesz által a 2022-es választási kampány előtt kreált Városháza-botrányból” – reagált a HVG-nek Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra, hogy kedden a Fővárosi Főügyészség közölte: vádat emelt és börtönbüntetést indítványozott egy férfival és három társával szemben az úgynevezett Városháza-gate ügyben.
A több szálon futó Városháza-ügy a Fidesz egyik kampánytémája volt közvetlenül a 2022-es választások előtt. Az ügy lényege, hogy egy magát Anonymusnak nevező maszkos figura különféle hangfelvételekre hivatkozva azt állította: a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat el akarja adni a Városháza épületegyüttesét. Az ügy egyik szereplője, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó B. Dezső ugyanis a rendőrségen tett vallomásában azt állította: B. Zsolt a Városháza megvásárlására alkalmas befektetőket keresett, és azt ajánlotta, hogy tízszázalékos jutalékért el tudja intézni a pályázat testreszabását.
Kiss Ambrus – aki annak idején főpolgármester-helyettes volt, és az ügyben még az ő lakásán is házkutatást tartottak a nyomozók – megjegyezte: az ügyészségi közlés is többször hangsúlyozza, amit ő is következetesen állított, hogy a Városháza és a városvezetés elleni akkori vádak hamisak, hiszen az ügyben szereplők semmilyen kapcsolatban nem álltak a Városházával, ráadásul a városvezetés nem is akarta eladni az épületet. Kiss Ambrus szerint a 2021-ben kirobbantott botrány a Fidesz akciója volt a 2022-es választásokra készülve, és még a legutóbbi közgyűlésen is említés szintjén előhozta a Fidesz-frakció, pedig most már az ügyészség is kimondta, hogy az egész egy monda volt.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az egész a Fidesz mondája volt
Veres Viktor
A vádirat szerint B. Zsolt a megbeszélések során azt állította, hogy kapcsolatban áll a Fővárosi Önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő emberekkel. Azt mondta, el tudja intézni, hogy önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen a neki fizető pályázók nyerjenek. Ő az egyik vádlott, de vádlott lett az a férfi is, aki neki tízmillió forintot meghaladó összeget fizetett, és további két férfi is vádlottként szerepel. Ők a vád szerint egyes esetekben szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért. Az ügyészség azonban hangsúlyozta,
„a vádlott a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt”, és „a nyomozás során nem igazolt kapcsolatokra hivatkozva” próbált pénzhez jutni.
Ugyan az ügyészségi közlemény nem említi a vádlottak neveit, de még csak a monogramjukat sem, az ügy főszereplőinek neve az elmúlt években közismertté vált. A négy vádlottból a 24.hu ez alapján meg is nevezte az ügyben sokat emlegetett ingatlanost, Berki Zsoltot, illetve Gansperger Gyulát, akit a Fidesz „pénzembereként” emlegetnek, mint olyan vádlottakat, akikre a vádirat szerint az ügyészség letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kér kiszabni a törvényszéktől. Hozzátették: az ügyészség közlése szerint mind a négy vádlott tagadta a bűnösségét.
Maga az ügyészség állítja: kamu volt a „Városháza-ügy”!
– így reagált a főpolgármester a vádemelés hírére. Facebook-posztjában Karácsony Gergely azt írta, a vádhatóság közleménye világossá teszi, „mekkora kamu volt a Fidesz által 2021-ben grundolt” ügy. Úgy fogalmazott, kiderült, hogy „a fővárosi ingatlanok értékesítése kapcsán kavaró ingatlanosnak nem volt semmilyen valós befolyása a főváros ingatlangazdálkodására”, sőt az ügyészség azt is megállapította, hogy „a Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították”.
Karácsony Gergely hozzátette: „Az persze rejtély, hogy miért kellett négy évet várni erre a megállapításra, hiszen a Városháza eladását konkrétan tiltja a törvény, így arra vonatkozóan semmilyen szándék vagy döntés nem volt. Úgyhogy várjuk a sűrű bocsánatkéréseket, főleg azoknak a kollégáimnak a nevében, akiket a lehető legnevetségesebb ‘dokumentumok’ alapján meghurcoltak.”
Mint emlékezetes, az Index és más Fidesz-közeli lapok egy arcát eltakaró, Anonymus személynek a szivárogtató videóira hivatkozva kezdtek karaktergyilkos hadjáratba a főpolgármester ellen. Később kiderült: a felvételeket illegálisan rögzítették, és úgy vágták össze, hogy a hanganyag, amely az ingatlan jövőjével kapcsolatos beszélgetéseket tartalmazta, félreérhető legyen. Az Index.hu-n kirobbantott botrányba bele próbálták húzni Bajnai Gordont is, hiszen a volt miniszterelnök is szerepel az egyik, annak idején bizonyítékként tálalt hangfelvételen, amelyről utóbb kiderült, hogy összevágott, manipulált felvétel volt, Bajnai pedig állította, hogy csőbe húzták.
A volt kormányfő annak idején beszélt arról, hogy egy régi ismerőse, Gansperger Gyula kérte meg arra, hogy találkozzon a Budapesten élő ismert orosz oligarchacsaláddal, Rahimkulovékkal. Bajnai szerint a találkozón a Rahimkulov jobbkezeként ismert Zentai Péter üzletember hozta szóba a Városháza eladásának kérdését, de Bajnai jelezte, hogy ebben semmilyen kompetenciája nincs. A találkozóról – mint azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiderítette – „Péter” iPhone-jával titokban hangfelvétel készült. Később ennek a manipulált, vágott verzióját tette közzé az Anonymous. Bajnai feljelentést tett, és noha Zentain kívül más Péter keresztnevű nem vett részt a találkozókon, az üzletemberből nem lett gyanúsított. Annak ellenére sem, hogy ő volt az egyetlen, aki az összes olyan találkozón részt vett, amelyen titokban hangfelvétel készült.
Az ügyben még fővárosi vizsgálóbizottság is alakult, amely több mint 10 embert hallgatott meg sok-sok órán keresztül, és mintegy 5,5 GB terjedelmű dokumentumtömeget néztek át. A bizottság ezek alapján öt megállapítást tett, de alapvetően már akkor, 2022 januárjában cáfolta a vizsgálóbizottság, hogy Karácsonyék a Városháza épületének eladásáról döntöttek volna.
