A külső inflációs környezet továbbra is magas, ezért a magyarországi pozitív folyamatokkal együtt is az óvatos monetáris politika fenntartása indokolt – ezzel magyarázta Varga Mihály jegybankelnök azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy döntött, marad az eddigi 5,5 százalékos alapkamat. Az, hogy nem változott a kamatszint, megfelelt az előzetes szakértői várakozásoknak, hiszen az infláció még mindig alacsony, a forintárfolyam pedig stabil. A külső kockázat továbbra sem tűnt el: a magas világpiaci olaj- és gázárak az egész világ inflációs kilátásait emelik.
Egyedül az szólhatott volna bármilyen változtatás mellett, hogy a kormány már elárult több részletet a 2027-es költségvetésből, de az MNB egyelőre nem változtatta meg sem az előrejelzéseit, sem az azokból fakadó döntéseket. Erről a jegybank közlemény és Varga Mihály is diplomatikusan fogalmazott: a magyar gazdaságpolitikai intézkedések és azok piaci fogadtatása befolyásolja a monetáris politika mozgásterét.
A Költségvetési Tanács, valamint az MNB még nem kapta meg a büdzsé hivatalos tervezetét, ezért Varga még nem akarta kommentálni azokat, csak annyival: amíg ez az inflációs célt nem veszélyezteti, a MNB támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Azt fontosnak nevezte, hogy a miniszterelnök ma bejelentette, évről évre miként szeretné csökkenteni a költségvetési hiányt egészen 2030-ig. Ez konzisztensnek tűnik azzal, amire az euróbevezetéshez szüksége volna – tette hozzá.
A jegybank változatlanul azt várja, hogy idén 1,8, jövőre pedig az időközben ismertetett kormányzati tervnél 0,1 százalékponttal magasabb 3,1 százalékos lesz az infláció.
Az energiaárak magas szintje, az emelkedő hozamkörnyezet, illetve a világgazdasági és pénzügyi kilátásokat övező bizonytalanság óvatos monetáris politikai megközelítést indokol – mondta a jegybankelnök.
Az infláció a jegybanki toleranciasáv alatt van – ez most 2-4 százalékot jelent, majd 2028-tól lesz ennél fél százalékponttal alacsonyabb –, a lakossági inflációs várakozások és a vállalati árvárakozások is mérsékeltek. Az év utolsó hónapjaiban azonban a forint tavaszi erősödésének hatása csak visszafogottabban ellensúlyozza azt, hogy az energiaárak növekedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése hogyan növeli az árakat. Ugyan az inflációs cél 2028-tól lesz csak 2,5 százalékos, de a mostani kamatszint tartását már azzal is indokolta a jegybankelnök, hogy ez kell a 2,5 százalékos cél fenntartható eléréséhez is.
Az élelmiszerárrés szabályozásának kivezetése kapcsán Varga azt mondta: az MNB már júniusban úgy számolt, hogy
ez nem járna akkora inflációs hatással, mint amivel korábban számoltak.
„Nem feltétlenül számolunk olyan forgatókönyvekkel, amelyek jelentősen megváltoztatnák ezt” – mondta, ráadásul a stabil és erős forintárfolyam is segített, hogy az élelmiszerárak csökkenjenek.
