A kamatdöntés indoklását és az MNB gazdasági várakozásait hagyományosan egy órával a döntés után, délután 3-kor mutatják be, innen tudunk majd meg többet a részletekről.
Varga Mihály MNB-elnök júniusban hirdetett meg egy mini kamatcsökkentési ciklust, amelyben egymást követő három hónapban vitték 0,25-0,25 százalékponttal lejjebb az alapkamatot, de ez az ígéreteknek megfelelően szeptemberben már nem folytatódott. Akkor azt mondták: a továbbiakról a három havonta megjelenő Inflációs jelentés prognózisai alapján döntenek.
Ez alapján elvileg most nem volt várható változtatás, ráadásul az inflációs helyzet sem lett nagyon másmilyen, mint az elmúlt hónapokban. Egy kicsit ugyan gyorsult az áremelkedés üteme – a közel tízéves mélypontot jelentős július 1,2 és az augusztusi 1,3 százalék után szeptemberben 1,6-ra ment fel –, de ez még mindig bőven az MNB 2 és 4 százalék közötti célsávjának alsó határa alatt van. Sőt, amikor majd a jegybank bevezeti az alacsonyabb, 2,5 plusz-mínusz 1 százalék közötti célsávot, még annak is épp csak becsúszna a mostani infláció az alsó részébe, de ez az új cél majd csak 2028-tól fog élni.
Az elmúlt néhány hónapban sok olyan esemény történt, amely komolyabb változások hozott a gazdaságban – ilyen volt a nyári energiaválság, az aszály, a Paksi Atomerőmű termelésének részleges kiesése –, de az MNB úgy számolt, hogy ezeknek csak minimális inflációs hatása van. A vártnál jobban segítette az infláció csökkenését ellenben az, amilyen gyorsan a forint tavaszi erősödése beszivárgott a kiskereskedelmi árakban: a jegybanki elemzés is kiemelte, korábban nem volt arra példa, hogy a forinterősödés ennyire gyorsan megjelenjen az árakban.
Ami mégis újdonság a korábbi hetekhez képest, az az, hogy most már sok részletet ismerünk a 2027-es költségvetésből, az elsőből, amelyet már teljes egészében Magyar Péter kormánya készít el és nem csak az elődöktől rájuk maradt számokat írják át, és ugyanígy tisztábban látunk már a 2027-es adótervek kapcsán. Arra még pár napot várni kell, hogy a büdzsét törvényjavaslatként be is nyújtsák, de a miniszterelnök már több részletet elmondott, ezek közül a legfontosabb az, hogy jövőre 4,9 százalékosra csökkentik a hiánycélt, mindezt 3 százalékosra tervezett infláció mellett. Sőt, azt is bemutatta Magyar Péter, hogy 2030-ig évről évre mekkora hiánycélt terveznek. Mindez jelezheti azt a befektetők felé, hogy van egy olyan terv, amelyben a cél a stabilitás és 2030 környékére az euróbevezetés egyre több feltételének teljesítése, vagy legalább megközelítése. Ha ez valóban így lesz, az arra késztetheti az MNB-t is, hogy a kormány terveit és a befektetők bizalmát is vegye figyelembe, amikor elkészíti az újabb előrejelzéseit és dönt arról, hogy mit kezdjen a kamatokkal. De a jegybank vezetői egyelőre nyugodtan mondhatják azt is, hogy ők nem miniszterelnöki beszédeket akarnak hallani, hanem benyújtott, vagy még jobb esetben elfogadott költségvetési törvényt olvasnának, úgyhogy most még kivárnak a további lépésekkel.
Németh Dávid: idén aligha vágnak tovább
A várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB , amelynek óvatosságát elsősorban a nemzetközi bizonytalanságok és a magas energiaárak indokolják. Idén már nem valószínű újabb kamatcsökkentés, jövőre azonban ismét megnyílhat a lehetőség a monetáris lazítás előtt – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Bár az infláció továbbra is alacsony, amely önmagában lehetővé tenne egy lazítást, ráadásul a jegybank emellett fokozott figyelemmel követi a magyar eszközök kockázati felárát is, amelyek jelenleg kedvezően alakulnak. Ugyanakkor a jegybank a korábbi kommunikációjának megfelelően óvatos maradt. Fokozott kockázatot jelentenek ugyanis a geopolitikai feszültségek, a nemzetközi pénzpiacok bizonytalanságai, ezen belül a tartósan magas energiaárak, amelyek az inflációs kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolhatják. A Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi környezetben adatvezérelt monetáris politikát folytat, ez pedig kivárást eredményez – mondta Németh Dávid.
A hazai pénzügyi környezet szempontjából kedvező fejlemény, hogy a hétfőn bemutatott, 2027-re vonatkozó költségvetési tervezetet a piac egyelőre elfogadhatónak értékeli. Erre utalnak ugyanis a piaci reakciók, a forint árfolyama stabil maradt, az állampapír-piaci hozamok is csak pár bázisponttal nőttek a régiós szintekhez képest a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezett jövő évi költségvetés ismertetése után.
A szakember szerint
jövőre a lazítások ütemét és mértékét alapvetően az határozza meg, hogyan alakulnak majd a geopolitikai kockázatok és a világpiaci energiaárak, valamint milyen teljesítményt nyújt a magyar gazdaság. Ha a külső környezet kedvezőbbé válik és a hazai gazdasági folyamatok is támogatják a lazítást, akkor ismét lehetőség nyílhat az alapkamat mérséklésére. A mostani kilátások alapján továbbra is 4,5 százalékos kamatszint várható 2027 végére.
https://hvg.hu/gazdasag/20261010_varga-mihaly-mnb-euro-bevezetes-feltetelek-kockazatok
