Feszített, nagyon fegyelmezett gazdálkodást feltételez, de nem irreális – így értékelte a 2027-es költségvetés már bemutatott részleteit Trippon Mariann, a CIB elemzője a HVG kérdésére. Számára az első pozitívumot az jelentette, ahogyan közzétették az első terveket: a miniszterelnök és a pénzügyminiszter még a büdzsé hivatalos benyújtása előtt nagyon részletes számokat és terveket sorolt fel, így
elemzőként kellemes felüdülés, hogy egy rendes költségvetésünk van végre.
Szó szerint ugyanígy a „nem irreális” kifejezést használta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ő ezt részletezve úgy fogalmazott, hogy „nyilván vannak bizonytalanságok, de ez nem egy fércmunka, alaposan átnézték a számokat a Pénzügyminisztériumban”. Török Zoltán szerint a kiindulópont, amelyből a PM elkezdett tervezni, nem elrugaszkodott a valóságtól, és azoknak az elemeknek, amelyeket eddig ismertettek, a jelentős része teljesíthető.
A piacon nagyon felfokozott várakozások voltak, hogy közelítsünk az euróbevezetéshez, ezért volt nyomás a költségvetés összeállítóin, hogy a hiánycél 4-essel kezdődjön – mondta Trippon Mariann arról, hogy a hiánycél 4,9 százalékos lett. Szerinte puffer ebben nem sok van, „kőkeményen tartani kell magukat” ahhoz, amit most bemutattak. Török Zoltán úgy látja, összességében nagyobb tartalékot is elbírna a büdzsé, mint az a 300 milliárd forint, amellyel túl lehet lépni a célt, hogy még 5 százalék alatt maradjon, de ő is hozzátette, láthatóan nagyon fontos volt a kormánynak és a piacnak is, hogy kijöjjön a hiánycél 5 százalék alattira. A most bemutatott 4,9 százalékosnál nagyobb hiánnyal akkor lennének a befektetők megértőek, ha azt nem a költségvetési fegyelmezetlenség okozná, hanem valamilyen előre nem látott, sok országot érintő külső körülmény.
Török három ponton lát kockázatot:
- beírtak 135 milliárd forint megtakarítást arra alapozva, hogy az EU leállítja a Magyarországra kirótt migrációs bírság levonását,
- kérdés, hogy miként változnak a világpiaci energiaárak és így mennyire drágulna meg a lakossági rezsitámogatás megtartása, ez „sok kimenetelű lehet”, és a lehetséges kimenetelek között van olyan is, hogy az eredetileg tervezettnél sokkal több pénzt kell erre fordítani,
- és nagy fegyelmezettség fog kelleni ahhoz is, hogy a kormányzati általános 10 százalékos kiadáscsökkentést tartsák.
Ez utóbbit érzi Trippon Mariann is kockázatnak: mint mondta, történelmi tapasztalat, hogy az ilyen spórolásoknál vannak rizikók, milyen ütemben, 100 százalékos pontossággal valósulnak-e meg a tervek, és hogy a következő években fenntartható marad-e, amilyen megtakarításról most döntenek.
Pozitívumként sorolta a CIB elemzője azt is, hogy a kiigazítás kétharmada a kiadási oldalt érinti, miután az elmúlt bő évtizedben a bevételi oldal növelésére koncentráltak. Ahogy azt is, hogy elmozdultunk egy igazságosabb közteherviselés irányába, például az adórendszer egy kicsit progresszívebb lesz, és a támogatások is célzottabbá válnak, különösen a lakhatási intézkedéseknél.
Ahol nem látunk előrelépést Trippon szerint, az a különadók és a piactorzító intézkedések ügye, valamint a rezsicsökkentés. A különadókat még ki is terjesztik, pedig ha nem is a 2027-es büdzsében, de középtávon az ilyen fajta piactorzítással is kezdeni kell valamit szerinte. Ami a rezsitámogatások megtartását illeti, a külső környezet szerinte sem alkalmas arra, hogy most alakítsák át alapjaiban a rendszert, de a következő években jó lenne látni, hogy célzottabbá teszik a rezsitámogatást.
Amikor hetekkel az új kormány megalakulása után, május-június fordulóján értékelték a hitelminősítők a gazdaságunk állapotát, világosan látszott, hogy időt adnak Kármán Andráséknak, és az igazán nagy döntéseket a következő, november-decemberben esedékes minősítési körre hagyták. Most viszont már itt az idő, hogy mondjanak valamit. Hogyan hathat a mostani büdzsé a hitelminősítők év végi döntéseire? – kérdeztük. Török Zoltán szerint
a felminősítés útjára léptünk, a kérdés az, hogy milyen gyors lesz.
Első körben szerinte az a reális, hogy most még nem kapja meg Magyarország a felminősítést – már csak azért sem, mert november végén, december elején nem is biztos, hogy lesz egy elfogadott költségvetés –, de pozitív kommunikációval jelzik a hitelminősítők, hogy javuló tendenciákat látnak. Azonban az egyértelmű, hogy mindabban, amit a minősítők figyelhetnek, jelentős javulás látszik, így teljesen nem zárható ki egy idei felminősítés sem. Trippon Mariann is úgy véli,
ez egy olyan költségvetés, ami a hitelminősítőknek nagyjából tetszeni fog.
Nyitókép: Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatója a jövő évi költségvetés tervezetéről. Fotó: HVG / Fazekas István
