Szigorítják a balatoni építkezések szabályait, megállítják a tópart további túlzott beépítését – közölte Vitézy Dávid vasárnap a Facebookon.
A közlekedési és beruházási miniszter azt írta, a Balaton Magyarország egyik legfontosabb természeti és kulturális öröksége. Az elmúlt évtizedekben mégis túl sok olyan beruházás valósult meg a partján, amely ugyan megfelelt az akkori előírásoknak, de nem vette figyelembe a táj értékeit, a helyiek érdekeit és a térség infrastruktúrájának teherbírását.
Ezért társadalmi egyeztetésre bocsátották az építésügyi törvények módosítását, amelynek egyik legfontosabb eleme a balatoni építési szabályok szigorítása. A javaslat több lényeges változást tartalmaz – írta.
A vízparti területeken főszabály szerint nem lehetne tovább növelni a megengedett beépítettséget és épületmagasságot, vagy csökkenteni az előírt zöldfelületek arányát. A természeti és építészeti értékek megőrzése érdekében a kormány meghatározott területeken, legfeljebb három évre változtatási, telekalakítási vagy építési tilalmat rendelhetne el.
Az elmúlt évtizedekben túlságosan beépült a Balaton-part, derül ki egy friss felmérésből, ami arra is rámutat: a tó természeti értékeinek megőrzése érdekében sokan támogatnának erősebb környezetvédelmi garanciákat és határozottabb állami szerepvállalást is.
Erősítik a Balaton-part közhasználatának védelmét, és az önkormányzatok, valamint az állam elővásárlási jogát a vízparti ingatlanoknál. Önálló Balatoni Építészeti Tervtanácsot hoznának létre, amely a balatoni főépítész vezetésével vizsgálná a térség jelentősebb építészeti beruházásait.
Emellett erősítik a természetes partszakaszok, a nádasok és a közstrandok védelmét is, új, szigorúbb szabályok vonatkoznak a nádasok védelmére – olvasható a posztban.
Nem az a cél, hogy a Balatonnál ne lehessen fejleszteni, hanem az, hogy a fejlesztések alkalmazkodjanak a Balatonhoz, és ne a Balatont alakítsák át minden új beruházás kedvéért, főleg nem a vízparti természeti sáv kárára – tette hozzá. A tervezetet november 21-ig lehet véleményezni a kormány honlapján.
A hatóságok szerint a beavatkozás természetvédelmi kárt okozott, a terület helyreállítása pedig akár 50–100 évig is eltarthat. A természetvédelmi eljárásban 250 ezer forintos bírságot szabtak ki.