#Közös költség podcast

Ígéretek és várakozások, remények és csalódások: ki örülhet és ki nem a jövő évi költségvetésnek?

Nem volt bőrtáska, és nem készült fotó sem arról, hogy Kármán András pénzügyminiszter a költségvetési előterjesztéssel ballag a Parlament felé. Viszont a törvényjavaslatot a miniszterelnök, bő kétórás beszéddel terjesztette be a Parlament elé.  Az „igazság és fejlődés” kiolvasható-e a jövő évi államháztartási elképzelésekből? Mit jelent az öt százalék alatti államháztartási hiánycél? Gyáva volt-e a kormány, amiért nem nyúlt hozzá a 13. és 14. havi nyugdíjakhoz és a rezsitámogatáshoz? Erről szól a Közös Költség friss podcastje.


Ki veszi meg a magyar magánegészségügyet?

A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a közvetlen lakossági magánköltések 2025-ben már meghaladták az 550 milliárd forintot. Mit kapunk a pénzünkért? Mire kellene többet - és van-e, amire kevesebbet kellene költenünk? Egyáltalán: látszik már, hogy az új kormány elképzelései szerint hol van a magánegészségügy helye? A Közös Költség podcastben Szentirmai Gábort, a magán-egészségügyi és vállalati tranzakciós szektor elemzőjét, a Heal Partners szakértőjét kérdeztük.


Az ötforintos áramot érdemesebb lenne az elektromos autókba tölteni

A kínai elektromos és hibrid autók már beszakították Európa kapuját: a fejlett technológia, a látványos dizájn és a szolgáltatási minőség mellé a kínai autókra jellemzően olyan árcédula kerül, amivel a lassan változni képes, hagyományos német, fracia és olasz gyártók alig tudnak lépést tartani. Valóban elkerülhetetlen, hogy kínai autód legyen? Mit tehet és mit tesz Brüsszel? Mi legyen Magyarország státusza, ha egyszerre próbál a kínai autóipari beruházások európai hídfőállása és a hagyományos autógyártás bástyája lenni? Erről szól a mai Közös Költség podcast.


Kitől veszi el az AI a munkáját ma - és holnap?

A magyar munkaerőpiac évekig a több tízezer programozó hiányától volt hangos, manapság viszont az informatikusok egyre gyakrabban harcolni kénytelenek a meglévő székeikért. Előre menekülnek: új tudással, komplexebb gyakorlati tapasztalattal, és egyre fokozódó AI-használattal. A programozóknál is drámaibb átalakulás indult több fehérgalléros, szellemi munkakörben; a marketing, a pénzügyi elemzői, a HR és a mindennapi adminisztrációra épült pozíciók elképesztő sebességgel forgácsolódnak szét. Mi történik a színfalak mögött? És kik, milyen szakmák eshetnek hamarosan áldozatul az AI-nak? - Erről szól a Közös költség legújabb adása.


Mindenért a közös képviselő a hibás?

Bár definiálva - és pláne: jogszabályban regulázva - jelenleg nincs, hogy mi is pontosan a társasház, a magyarországi lakosság mintegy 35 százaléka ilyen együttélési formában, illetve lakószövetkezeti ingatlanokban él. A társasházban élők jelentik a városlakók többségét, és ők azok is, akik a lakógyűléseken képesek késhegyre menő vitába keveredni a szemétdíj, a közös költség, a fejlesztési alap, a karbantartási költségek, de még a takarító fizetségén is, a közös képviselőt pedig mindenki utálja. Vagy mindezek csak cáfolható sztereotípiák? Mik a valódi problémáink a társasházakkal? - erről szól a Közös költség legújabb adása.


Holoda Attila: A rezsicsökkentés káros, át kell alakítani

A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.



Lehet-e valódi eredménye a Tisza vízügyi cselekvési tervének?

Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.









Tényleg 70 százalékot lehet spórolni a karácsonyi bevásárláson, ha kivárjuk a megfelelő alkalmat? – Közös költség podcast a PwC szakértőjével

Decemberben egyre több boltban és webshopban jelennek meg a bombasztikus leárazással kecsegtető hirdetések. De mikor kezdik a magyarok a karácsonyi költést, és mennyit fordít erre egy átlagos magyar család? A mostani gazdasági helyzetben mit várhatnak a karácsonyi áraktól a kereskedők és a vásárlók? A Közös költség podcast új adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ Cserjés-Kopándi Ildikóval, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértőjével.


Közös költség: ki merne vállalkozni a jelenlegi gazdasági helyzetben? 

Egy ország akkor fejlődik jól, amikor az eredményes vállalati szektor növeli a GDP-t, és ez után van olyan bevétel, amely segíti az államot, hogy egy élhető környezetet, oktatást, egészségügyet teremtsen – erről is beszélt Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vállalati területért felelős vezérigazgató-helyettese a Közös költség podcast legújabb adásában. A szakembert a hazai kkv-k helyzetéről, a vállalkozások kihívásairól kérdeztük, de nem maradt ki a beszélgetésből a banki különadó megemelése sem. 


László Csaba: Egy cégnél már kirúgták volna a vezetőt, aki ennyire nem találja el a számokat

Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.


Mi az oka a magyar nyugdíjasok elszegényedésének, ha létezik működő modell?

Meddig fenntartható a magyar nyugdíjrendszer? Kell-e változtatni a nyugdíjkorhatáron? Választási osztogatás a 14. havi nyugdíj? Farkas András nyugdíjszakértő a Közös költség podcast legújabb adásában ezekre a kérdésekre is válaszolt, és az is kiderült, milyen elemekből épülne fel, egy fenntartható rendszer Magyarországon. 


Ugyanazokat a köröket futjuk 40-50 éve, mindig azt a pénzt költjük, ami nincs – Simor András volt MNB-elnök a Közös költség podcastban

Elszálló infláció, növekvő költségvetési hiány, lassuló gazdasági növekedés. Milyen eszközök vannak a Varga Mihály vezette jegybank kezében, hogy az elmúlt évek gazdasági mélyrepülésén változtatni tudjon, és mi a felelőssége a Matolcsy György vezette központi banknak a jelenlegi helyzet kialakulásában? A Közös Költség új adásában Simor András közgazdászt, az MNB korábbi elnökét kérdeztük alapkamatról, inflációról, a forint jövőjéről és arról, hogy mi a helyzet jelenleg a jegybanki bizalommal.