HVG Könyvek
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A munkahelyi kirekesztés, lejáratás súlyos következményekkel járhat az áldozatra nézve. Bőhm Kornél kommunikációs szakértő új, Karaktergyilkosság című könyvében többek között arra is megpróbál választ adni, mit tehetnek a cégek és az alkalmazottak a jelenség ellen. Részlet.

A karaktergyilkosság hétköznapi formái nem igénylik, hogy az alany híres legyen, sőt különösebben nagyratörőnek sem kell lenni hozzá, hiszen a hierarchia bármelyik fokán előfordulhat. A munkahelyi kirekesztés, lejáratás, keresztbetevés súlyos következményekkel járhat az áldozatra nézve. Valós az egészségkárosodás kockázata, a testi-lelki egészség romlása, ami önértékelési problémákkal, nemegyszer öngyilkossági gondolatokkal párosulhat. Az önbizalomvesztés már önmagában egyenes út a teljesítmény romlásához; az elbizonytalanodás sokszor lefelé tartó spirálba torkollik.

A munkahelyen történő kibeszélés, a hibák felnagyítása és szétkürtölése, akár a magánlevelezés nyilvánosságra kerülése magával hozza a kollegiális kapcsolatok erodálódását, magyarán ciki lesz együtt lógni az áldozattal. A kapcsolati háló lazulása jelentősen szűkíti a célszemély szakmai mozgásterét, akár egy munkahelyváltás esélyét vagy új munkák elnyerését. Ennek következtében a karriergyilkosság számottevő anyagi veszteséggel jár, elszalasztott lehetőségek, munkák, megbízások formájában. Már az is épp elég hátrányt jelenthet, ha valakiről az terjed el, hogy nehéz vele együtt dolgozni, de ha a szakmai hitelességét ássák alá, az egy szűkebb szakterület esetén akár pályaelhagyásra is kényszerítheti.

A szervezet feladata

Az első lépéseket már a kiválasztásnál meg lehet tenni. A felvételi folyamatnak részévé lehet tenni, hogy kiszűrjék azokat a munkatársakat, akik potenciálisan hajlamosak arra, hogy a kollégáikat lejárassák, „belső politikát” folytassanak. A betölteni tervezett pozíció súlyától függően pszichológiai tesztek, életszerű helyzetek reprodukálása (assessment center) is része lehet a kiválasztási folyamatnak.

A szervezeten belül lévő munkavállalók irányában pedig leginkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt: érzékenyítéssel, felvilágosítással és olyan céges kultúrával, amely nem ad teret a karaktergyilkosságnak, a munkatársak stigmatizálásának, izolálásának, kirekesztésének.

Egy nagy szervezetben sokféle probléma fordulhat elő, ezért a cégnek képessé kell válnia, hogy az ügyeket időben felismerje és kivizsgálja. Ehhez jó szolgálatot tehet egy megbízható forródrót, amelyen a bajba került munkavállalók, vagy azok, akik észlelik kollégájuk problémáját, jelentkezhetnek és segítséget kaphatnak. A dolgozókat ehhez egyértelmű munkahelyi politikáknak kell segíteniük és támogatniuk, a bajkeverők számára pedig egyértelmű és következetesen alkalmazott szankciókat kell kilátásba helyezni.

Egy körültekintő vállalat arra is odafigyel, hogy lehetőség szerint senkinek se kelljen elszigetelődnie, legyen olyan „buddy” (mentor) program, amely biztosítja, hogy mindenki tudjon valakihez fordulni, valakinek panaszkodni. Mivel az ügyek sokszor nem fekete-fehérek, a szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy magára vállalja a moderálást a felek között, és szükség esetén kezelje a kipattanó eseteket.

A pszichoterror (mobbing), az online zaklatás (bullying), a hatalommal való visszaélés tekintetében pedig zéró tolerancia kell legyen a jelszó, függetlenül attól, mekkora értéket képvisel az elkövető munkaerő.

Újrahúzás

HVG Könyvek

Akárhogy is történt, a munkahelyi vagy szakmai karaktergyilkosság arra kényszerítheti az áldozatot, hogy új karrierútba kezdjen, és kis lépésekkel próbálja meg önmagát, a hírnevét újraépíteni. Ilyenkor sokat segít, ha nem mindent egy lapra tett fel az életében, azaz legalább hobbiszinten fel tud mutatni olyan területet, amely képes új utakat nyitni. Leszögezhető, hogy a szakmai hírnéven esett csorba csak lassan és fájdalmas lépéseken keresztül gyógyítható.

Példa lehet erre annak az egyetemi tanárnak az esete, aki – a munkaadó intézmény valamennyi elképzelhető etikai előírását megszegve – összejött egy tanítványával, erre ráment a családja, és ellehetetlenült a munkája az akadémiai szférában. Az oktatóban felmerült, hogy végleg hátat fordítson a tudománynak. Hosszas gondolkozás után végül az online térbe helyezte át szakmai munkáját: blogolni kezdett, podcasteket, saját honlapot készített és online kurzusokat tartott, videókat töltött föl, közösségimédia-oldalakat futtatott be. A szakterületénél maradt, de más eszközrendszerrel folytatta tovább a karrierjét.

Ez – magától értetődően – nem megy egyik pillanatról a másikra. Az első időszak mindenképpen a veszteség megértéséé, a feldolgozásáé. Függetlenül attól, hogy „jogos” vagy igazságtalan volt a bűnhődés, a változtathatatlan már megtörtént, az elfogadás, a „gyászmunka” kell legyen az első lépés. Tudomásul kell venni, hogy a visszakapaszkodás többnyire nem egy huszáros roham segítségével történik, és nem elég hozzá egy hirtelen elhatározás. Ebből is következik: nem érdemes úgy tenni, mintha mi sem történt volna, és senki sem értesült volna a történtekről.

A karriertörés okait és következményeit ki kell elemezni, ezeken a romokon épülhet fel aztán apránként valami új. Az elemzés az új alapok megteremtésén túl még egy fontos, kommunikációs aspektus tekintetében is segít: a probléma mélyére ásva az áldozatnak módjában áll kialakítani a történtek védhető narratíváját. Vagyis ő adhat magyarázatot, értelmezési keretet az eseményeknek, és nem engedi át ezt a feladatot a környezetnek.

A veszteségek megélése és feldolgozása után eljön az idő az újragondolásra, elérhető, reális célok kitűzésére, és az oda vezető út, a stratégia megtervezésére. Számba kell venni a rendelkezésre álló eszközrendszert, a megmaradt, potenciális támogatói kört. Ha a kiváltó probléma jellegéből adódóan ez szükséges, lépéseket lehet (és kell is) tenni a jóvátétel felkínálása, a bocsánatkérés irányába.

Noha senki nem számít előre ilyen környezetben arra, hogy karriergyilkosság áldozata lehet, némi óvatosság, felkészülés előzetesen sem árthat. A személyesmárka-építés részeként érdemes több vasat tartani a tűzben, nyitottnak maradni a változásokra, figyelni a piaci igényeket, a közönség elvárásait: így, ha beüt a krach, kicsit kevesebb idő kell az újrainduláshoz.

A fenti cikk Bőhm Kornél Karaktergyilkosság című könyvének szerkesztett részlete. A kötetből nemcsak a karaktergyilkosság hatásmechanizmusát ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan lehet hatékonyan küzdeni a lejáratás ellen. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Könyvek HVG Könyvek

Az olvasás haszna: Miért verhetetlen a könyv?

A könyvek a tudás legkoncentráltabb tárházai a világon. Steven Kotler, a New York Times szerzője a saját munkásságán keresztül mutatja be, mit kap egy olvasó egy blogbejegyzés, egy cikk, egy előadás befogadójaként, és mit egy könyv olvasójaként.

HVG Könyvek HVG Könyvek

A karaktergyilkosság egyidős az emberiséggel

Legyen szó uralkodásról, gazdaságról, sportról vagy tudományról, a vetélkedés mindig magában hordozza az íratlan szabályok zárójelbe tételét. A Karektergyilkosság című könyv segít megérteni a karaktergyilkosság eszközrendszerét, hatásmechanizmusát, és igyekszik minél több elkerülési stratégiát bemutatni. Részlet.