Kinek kell az óbudai senki földje?

Sport-és szabadidőközpont, szabadidős park, kereskedelmi funkciók, lakópark és kisebb ipari létesítmények is lehetnének a 150 hektáros területen Aquincumtól nyugatra, az óbudai lakóteleptől északra. Legalábbis ezeket vázolták fel egy 2007-es fővárosi tanulmányban, de azóta semmiféle előrelépés nem történt, így Mocsárosdűlő továbbra is kihasználatlan és pusztul, meghagyva a terület egy részét a hajléktalanoknak és a sittlerakóknak – az ő „hagyatékuk” eltávolítását pedig a közterületet tisztán tartóknak.

Hasonló lerakatokat minden évben el kell szállítani a területről

Három gazda van (Fővárosi önkormányzat, Óbudai önkormányzat, Pilisi Parkerdő), de egyik sem lépett érdemben. Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes (a fővárosé a legnagyobb tulajdoni hányad) kizártnak tartja, hogy 2-3 hónapon belül érdemi változás következne be. A hvg.hu.nak arra a kérdésére, hogy egyáltalán konzultáltak-e a másik két gazdával, azt felelte: „Tudomásom szerint 2011. június elején folyt valamilyen konzultáció, de érdemi előrelépés nem történt. A Főváros 2007-ben készíttetett egy tanulmányt a területről, de ennek folytatása nem volt.”

A mostani tehetetlenség különösen annak fényében érdekes, hogy a Demszky-éra közepén kidolgozott  Podmaniczky-program kiemelt akcióterületként számolt Mocsárosdűlővel. Akkor még főleg lakásokat akartak ott építeni, de csakis magántőke bevonásával. Később, az említett 2007-es tervben már nem kapott ekkora hangsúlyt ez a hasznosítási lehetőség.

A Mocsárosdűlő

A wikipedia szerint nevét valószínűleg talajáról kapta. A középkorban egy tó volt itt. A múlt században 1920-tól többször javasolták már védettségre. Majd 1942-ben  Pénzes Antal Sas-heggyel, Tündérsziklával, Római-fürdővel együtt; de a háború ezt megszakította, később Zólyomi Bálint újra megkíérelte. Ennek ellenére a hatvanas évek közepétől nagyarányú beépítés kezdődött a HÉV nyugati oldalán is. Átépült a strandfürdő is. Természetvédelmi oltalomban történő részesítése az utolsó utáni pillanatban történt, hiszen ma már alig van olyasmi a területen, amit védeni érdemes. Védettsége mégis fontos, mivel a fővárosban alig akad vizes élőhely. Régebbi, körülbelül fél évszázaddal ezelőtti felmérések kimutatták, hogy az akkori növényfajok háromnegyede természetes állapotra utalt. A 90-es évek vége fele a növények több mint ötven százaléka a degradáltságot jelezte. Végül a sok neházség ellenére 2002-ben védetté nyilvánították.

Mégis sporközpont lesz?

Hutiray Gyula nem zárta ki, hogy sport-és szabadidőközpont épüljön. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a terület egy része védelem alatt áll, de a vizsgálatok sok féle hasznosításra kiterjedtek, legjellemzőbb a lakófunkció volt, amit ő viszont jelenleg nem tart időszerűnek.

Bármilyen hasznosítást el tud képzelni, de tudomása szerint semmiféle terv nincs erről. A civil szervezetek véleményéről csak ennyit mondott: „Fontos lesz, amikor oda érünk”. Vagyis most még nem. Márpedig eddig a civilek mielőbb a terület rendezését sürgetik. Az óbudai önkormányzat tavaly nyáron fórumot rendezett a témában és az erről tudósítás szerint Stampfné Erdélyi Katalin, az Aquincum-Mocsáros Egyesület elnöke közölte: szeretnék, ha minél nagyobb zöldterület maradna érintetlenül. A rekreációs elképzelésekkel összhangban erdei iskolát és különböző sporttevékenységeket terveznek.

Az obuda.hu beszámolója szerint Csemez Attila, a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány elnöke azt kérte, hogy a majdani építkezéseknél vegyék figyelembe a kilátást, s a ma még zavartalan látványt a hegyek irányába mindenképpen őrizzék meg. Pintér Tibor, a Gyermekeink Egészséges Felnőttkoráért Alapítvány elnöke szerint a területen jelenleg fellelhető állattenyésztést - marha, birka - be lehetne kapcsolni a gyermekek oktatásába. Javasolta mezőőri szolgálat megszervezését a fejlesztési munkák megkezdéséig is.

Bölcsőde, óvoda, főutak

A kerületi főépítész akkor azt a következtetést vonta le a fórumból, hogy az érintettek közös igénye az ún. kisvárosi lakóterület kialakítása - bölcsődével, óvodával, iskolával, esetleg főiskolával, egyetemmel -, az ipari övezet és természetvédelmi rész megtartása is. A tervek abban térnek el egymástól, hogy melyik övezetnek mekkora részt szánnak a tulajdonosok - a többi rovására. Ám hogy mik ezek a tervek, arról azóta sem szólt senki, az egész ügy úgy maradt, amint azelőtt – megoldatlanul.

Mocsárosdűlő sorsát nyilvánvalóan befolyásolja, hogy merre halad majd a 10- es és 11-es utakat összekötő közút, ez még nem dőlt el véglegesen. A későbbi kisajátítások biztosan nem zárulnak le gyorsan, mert a tulajdonosok – Magyarországon ez mindig így volt az elmúlt 25 évben - a magasabb árra számítva az időhúzásban érdekeltek.